Téma: rövidlátás, távollátás

Fénytörési hibák, a rövidlátás és a távollátás

Az egészséges emberi szembe a tárgyakról érkező fénysugarak a szaruhártyán, a pupillán és a szemlencsén áthaladva a látóhártyára vetődnek. A látott kép csak akkor lesz éles, ha a fénysugarak a látóhártyán egyesülnek. Fénytörési hibák esetén azonban helyzet megváltozik, így a látott kép életlené válik.

Rövidlátás

Rövidlátás esetén a szembe érkező fénysugarak nem a látóhártyán, hanem a látóhártya előtt alkotnak fókuszpontot, így a keletkező kép életlenné válik. Ennek jellemzően két fő oka lehet: az egyik, hogy a szaruhártya a kelleténél domborúbb, a másik, hogy a szemtengely az ideálisnál hosszabbra nyúlik.

Távollátás

Távollátás esetén a beérkező fénysugarak nem a látóhártyán, hanem látóhártya mögött egyesülnének, így a keletkező kép életlenné válik. Ennek jellemzően két oka lehet: az egyik, hogy a szaruhártya a kelleténél kevésbé domború, a másik, hogy a szemtengely az ideálisnál rövidebb.

Fénytörési hibák: rövidlátás, távollátás, asztigmia (cylinderesség)
Fénytörési hibák Az egészséges emberi szembe a tárgyakról érkező fénysugarak a szaruhártyán, a pupillán és a szemlencsén áthaladva a látóhártyára vetődnek. A látott kép csak akkor lesz éles, ha a fénysugarak a látóhártyán egyesülnek. Fénytörési hibák esetén azonban helyzet megváltozik, így a látott kép életlené válik. Rövidlátás esetén a szembe érkező fénysugarak a látóhártya előtt alkotnak fókuszpontot, távollátás esetén pedig a látóhártya mögött egyesülnének. Asztigmiában a beérkező...