A Sasszemklinika adatvédelmi szabályzata

1. Az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat célja

Az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza a Sasszemklinika és az üzemeltető cégek (Medical 2000-Invest Kft. és a K-MED Kft.) a továbbiakban együttesen: Társaság) szervezetében megvalósuló adatkezelések részletes szabályait, az adatkezelések során biztosítsa az egészségügyi valamint a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos elveinek, továbbá az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését.

A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak.

A Sasszemklinika klinikáinak üzemeltetői és adatkezelői a Medical 2000-Invest Kft. és a K-MED Kft.




Név:

Medical 2000 Invest Kft.

K-MED Orvosi és Üzemorvosi Kft.

Székhely:

2040 Budaörs, Pillangó u. 8.

1119 Budapest, Thán Károly utca 3-5.

Cégjegyzékszám:

13-09-073635

01-09-180569

Adószám:

12194748-2-13

11842637-1-43

Bankszámlaszám:

10300002-20253671-00003285

10300002-20196233-00003285

Levelezési cím:

1032 Budapest, Bécsi út 183.

1032 Budapest, Bécsi út 183.

e-mail:

barsony@barsony.hu

info@sasszemklinika.hu

2. A Szabályzat hatálya

E Szabályzat visszavonásig érvényes. A Szabályzat hatálya kiterjed:

a) A Társaság tagjaira és alkalmazottaira különösen azokra, akik munkaköri leírásuk alapján egészségügyi, személyes és közérdekű adatok kezelését végzik (továbbiakban: munkatárs).

b) A Társasággal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló személyekre és szervezetekre.

3. A Szabályzat jogszabályi alapját

Ez az Adatvédelmi Szabályzat a természetes személyek személyes adatai védelméről és az adatok szabad áramlásáról az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete alapján készült, figyelemmel a 2011. évi CXII. törvény tartalmára, amely az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szól.

Adatkezelési alapelvei összhangban vannak az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal:

  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
  • 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.);
  • 1995. évi CXIX. törvény – a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről (Katv.);
  • 2000. évi C. törvény – a számvitelről;
  • 2001. évi CVIII. törvény – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, vala-mint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdései-ről (Eker. tv.);
  • 2003. évi C. törvény – az elektronikus hírközlésről (Eht.);
  • 2008. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételei-ről és egyes korlátairól (Grt.);
  • 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.).
  • az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény, továbbá a
  • az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet képezi.

4. Értelmező rendelkezések

E Szabályzat alkalmazásában

a) személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

b) különleges adat:

i) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

ii) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

c) közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;

d) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

e) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

f) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

g) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

h) Intézményvezető: az Medical 2000-Invest Kft. és a K-MED Kft. mindenkori ügyvezetője

i) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

j) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi;

k) adatvédelmi felelős: az Intézményvezető által kijelölt személy

l) hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

m) adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

n) nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

o) harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

p) személyesadat-nyilvántartó rendszer: személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

q) adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége;

r) irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

s) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;

t) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

u) gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

v) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

w) sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;

5. Az adatkezelés célja, az adatkezelés célhoz kötöttsége

(1) A Társaság munkatársa személyes adatot kizárólag a társaság tevékenységi körébe tartozó tevékenység végzése során, az ahhoz szükséges mértékben, munkaköri leírásában meghatározott feladatai teljesítése céljából a jogszabályi előírások és a jelen adatvédelmi szabályzat szerint kezelhet.

Személyes adatot a Társaság az érintett hozzájárulása esetén a hatályos reklámtörvény rendelkezései szerint későbbi reklám és/vagy promóció céljára, valamint piackutatási célokra felhasználhatja.

(2) Az egészségügyi és a személyazonosító adat kezelésének célja:

  • az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása;
  • a Társaság eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése;
  • az érintett egészségügyi állapotának nyomon követése.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti célokból is csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. A személyes adatok, illetve a különleges adatok kizárólag a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhetőek.

(4) Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az (1)-(2) bekezdésben meghatározott céloknak.

(5) Az adatkezelő az általa kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra felhasználhatja, és azokból statisztikai célra, személyazonosításra alkalmatlan módon, adatot szolgáltathat.

6. Az adatvédelmi feladatok ellátása

(1) Az Intézményvezető felügyeli az adatvédelmi feladatok ellátását. Ennek keretében elfogadja az adatvédelmi szabályzatot és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(2) Az Intézményvezető gondoskodik

a) az adatvédelmi felelős kinevezéséről

b) az adatvédelmi felelős tevékenységének ellenőrzéséről

c) a Szabályzat elkészítéséről és aktualizálásáról,

d) az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.

(3) Az adatvédelmi felelős

a) ellenőrzi az adatvédelemmel összefüggő jogszabályok és jelen Szabályzat rendelkezéseinek betartását,

b) ellenőrzi az adatkezelők tevékenységét,

c) segítséget nyújt az adatkezelők adatkezeléssel kapcsolatos feladatainak ellátásában,

d) kivizsgálja a Szabályzat hatálya alá tartozó adatkezelők (2. §) adatkezelésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat,

e) jogszabálysértés, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén intézkedik annak megszüntetése iránt,

f) dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról, megsemmisítéséről.

7. Az adatkezelés folyamata

(1) A társaság munkatársa személyes adatot akkor kezelhet, ha arra jogszabály felhatalmazza vagy az érintett ahhoz hozzájárul. Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul vagy azt a törvény elrendeli.

(2) Az érintett cselekvőképtelensége esetén a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást a törvényes képviselő adja meg. Érintett alatt a továbbiakban a törvényes képviselőt is érteni kell.

8. A Kezelendő adatok köre, az adatkezelés célja, jogcíme és időtartama, jogorvoslat

A kezelendő adatok köre:

A Sasszemklinika szolgáltatásai iránt érdeklők és páciensek adatai

A sasszemklinika és optikmed.hu honlapok (továbbiakban honlap) látogatóinak adatai

A Sasszemklinika webáruházi regisztráció és vásárlás során keletkező adatok

A Sasszemklinika hírlevelére feliratkozók adatai

Postai úton érkező marketing anyagot kérők adatai

A kezelendő adatok körét, az egyes adatkezelések célját, jogcímét, időtartamát, módosítási, valamint jogorvoslati lehetőségeket az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ részletesen taglalja. Az ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ elérhető a Sasszemklinika központjaiban és a honlapon.

A Sasszemklinika szolgáltatásainak igénybevételéhez alapvető személyes adatok megadása szükséges. A Sasszemklinika a Szolgáltatás nyújtása során a tudomására jutott az Érintett személyével és az egészségi állapotával kapcsolatos adatot, tényt bizalmasan kezel és csak az arra jogosultaknak ad át. A Sasszemklinika a Szolgáltatások teljesítése során a birtokába került személyes adatokat a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. tv., továbbá az Egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. Tv. és az egyéb vonatkozó jogszabályok irányadó rendelkezéseinek megfelelően, kizárólag a szolgáltatások teljesítése céljából kezeli.

Az érintett a kezelés(ek) elvégzése előtt megfelelő szóbeli és írásbeli tájékoztatás után szabad akaratából a kezelés elvégzéséhez írásban önkéntesen hozzájárul.

9. Egészségügyi adat

(1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos által a kezelés jellegére tekintettel kerül meghatározásra, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően felveendő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges adatkezelés céljának megvalósulása érdekében.

(2) Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.

10. Adatbiztonság

(1) Az adatkezelő biztosítja az egészségügyi és személyes adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréssel, megváltoztatással, továbbítással, nyilvánosságra hozatallal, törléssel, megsemmisítéssel, valamint a véletlen megsemmisüléssel és sérüléssel szemben (adatbiztonság), valamint felelős a nyilvántartás megőrzéséért.

Ennek érdekében

a) az egészségügyi és személyes adatokat tartalmazó iratokat, köziratokat, egyéb dokumentumokat (a továbbiakban együtt: személyes adatot tartalmazó iratok) zárható helyiségben, zárható iratszekrényben tárolja,

b) a személyes adatot tartalmazó iratokat csak a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig tartja magánál, amelynek során gondoskodik a biztonságos őrzés feltételeiről.

(2) Elektronikus úton történő adatrögzítés, adattárolás esetén is biztosítani kell, hogy az adatokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá. Az adatkezelő az adatokat csak az egyéni, titkos jelszó megadása után érheti el. Az egyéni jelszavakról nyilvántartás nem vezethető, csoportos jelszó nem képezhető.

(3) Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(4) Amennyiben az adatkezelő nem kizárólagosan használja a számítógépet, személyes adatot csak akkor rögzíthet, tárolhat rajta, ha az adatokhoz való kizárólagos hozzáférése megoldható.

(5) Az Intézményvezető biztosítja a titkárságon és a társaság egyéb irodáiban az adatok biztonságos őrzésének, tárolásának technikai feltételeit, így különösen azt, hogy

a) a papír alapú adathordozók tárolására megfelelő, zárható iratszekrények álljanak rendelkezésre,

b) az informatikai rendszer alkalmas legyen az elektronikus úton rögzített adatok védelmére (jelszavak titkosságának biztosítása, vírusvédelem).

11. Adatmódosítás, adatpótlás

(1) Ha tévesen került sor az adat felvételére, illetve egyéb ok miatt az adatot módosítani kell, ez csak úgy végezhető el, hogy az eredeti adat megállapítható legyen.

(2) Az adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló egyéb adatforrásokból a lehetséges mértékig meg kell kísérelni az adatok pótlását. Amennyiben erre nincs lehetőség, az érintett tájékoztatása és a hiányos adat törlése mellett, új adatfelvételre kerül sor.

(3) A pótolt adatokon a pótlás tényét és időpontját fel kell tüntetni.

(4) Személyes adatot tartalmazó irat, elektronikus adathordozó eltulajdonítása esetén az adatkezelő a rendőrség és az adatvédelmi felelős haladéktalan értesítése mellett tájékoztatja az érintetteket a történtekről és a lehetséges következményekről.

(5) Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt –az Avtv. 18. §-ában foglaltak kivételével – vétkességére tekintet nélkül köteles megtéríteni.

12. A közérdekű adatok nyilvánossága

(1) Amennyiben a Társaság jövőbeni működése során részben közfeladatot is ellát vagy államháztartási alrendszerből részesedik, e körben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását [Avtv. 19. § (1) bek.].

(2) Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatására az Ámr-ben foglaltak az irányadók.

13. Titoktartási kötelezettség

(1) Az adatkezelőt titoktartási kötelezettség terhel minden olyan adatot, tényt illetően, amely feladatainak ellátása során jutott tudomására.

(2) A titoktartási kötelezettség az adatkezelőt a társasággal fennálló munka-, megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyának megszűnése után is terheli.

(3) A titoktartási kötelezettség alól kizárólag jogszabály rendelkezése vagy az érintett írásbeli hozzájárulása esetén mentesül az adatkezelő.

(4) Az adatkezelő – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint

b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

14. A dokumentáció átadásának rendje

(1) Az adatkezelő személyében bekövetkező változás esetén a folyamatban lévő ügyek személyes adatot tartalmazó iratai átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében kerülnek átadásra.

(2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben tételesen fel kell tüntetni az átvett, illetve átadott iratokat.

(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az adatkezelő az adatvédelmi felelősnek bemutatja, aki azt ellenjegyzi.

15. A működés ellenőrzése

(1) Az adatkezelő működését, tevékenységét az ügyvezető vagy a taggyűlés által megbízott személy ellenőrizheti. Ennek során az adatkezelő kezelésében lévő személyes adatot tartalmazó iratokba betekinthet, de személyes adatot nem kezelhet, így különösen az adatot nem továbbíthatja és nem hozhatja nyilvánosságra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratbetekintési jog gyakorlása során birtokába jutott adatokat, tényeket az ellenőrzésre jogosult köteles megőrizni.

16. A személyes adatok nyilvánosságra hozatala, a sajtó tájékoztatása

(1) Az adatkezelő személyes és különleges adatot az érintett írásbeli hozzájárulásával hozhat nyilvánosságra.

(2) Az adatkezelőnek meg kell győződnie róla, hogy az érintett akarata valóban az adat nyilvánosságra hozatalára irányul. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

(3) A nyilvánosságra hozatalnál fel kell tüntetni az egységes nyilvántartási számot.

17. Személyügyi nyilvántartás

(1) A személyügyi nyilvántartás a társasággal munka-, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban álló személyek személyi adatait, bér- és közterheit, megbízási, illetve vállalkozási díját, tiszteletdíját tartalmazó nyilvántartás.

(2) A személyügyi nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokkal kapcsolatos tények megállapítására, munkaügyi ügyintézésre, bérszámfejtésre, a megbízási, vállalkozói, illetve tiszteletdíj kifizetésére, közterhek elszámolására, jogszabályokban meghatározott igazolások kiállítására használható fel.

(3) A személyügyi nyilvántartást kizárólag az arra felhatalmazott személyek kezelhetik.

(4) A személyügyi nyilvántartás nem selejtezhető.

18. Egészségügyi dokumentáció

(1) A páciens vizsgálatával, kezelésével illetve gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tartalmazza az ellátás folyamatát.

(2) Az egészségügyi dokumentáció részei:

a. A páciens személyazonosító adatai

b. Cselekvőképes páciens esetén az értesítendő személy, kiskorú illetve gondnokság alatt álló páciens esetén a törvényes képviselő neve, lakcíme, elérhetősége,

c. Kórelőzmény, kórtörténet,

d. Első vizsgálat eredménye,

e. Diagnózis és a kezelési tervet megalapozó vizsgálati eredmények, a vizsgálatok elvégzésének időpontja,

f. Az ellátást indokoló betegség, kísérőbetegségek, szövődmények,

g. Elvégzett beavatkozások ideje, eredményei,

h. A páciens gyógyszer-túlérzékenységre vonatkozó adatai,

i. A páciensnek, illetve a tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítése,

j. A beleegyezés, illetve visszautasítás ténye, időpontja,

k. Minden olyan adat vagy tény, amely a páciens gyógyulására befolyással lehet.

(3) Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni az egyes vizsgálatokról készült leleteket, gyógykezelés és konzílium során keletkezett iratokat, ápolási dokumentációt, képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit.

(4) Az egészségügyi dokumentáció részét képező iratok megőrzéséért annak az osztálynak a vezetője felelős, ahol az adott vizsgálati eredmény keletkezett.

19. Elektronikus adatkezelés

(1) Az adatbiztonság követelményeinek az elektronikus adatkezelés során történő biztosítása érdekében a rendelkezésre álló technikai-műszaki eszközökkel (pl. hardverkulcs, egyéni, titkos jelszó) gondoskodni kell róla, hogy az adatokhoz csak az arra jogosult férhessen hozzá.

(2) Az elektronikusan rögzített, tárolt adatok megsemmisülés, sérülés elleni védelme érdekében rendszeres vírusellenőrzést és biztonsági mentést kell végezni. A vírusvédelem érdekében kerülni kell a cserélhető perifériák (floppy, CD, DVD) használatát. Amennyiben feltétlenül szükségessé válik az ilyen perifériák használata, a vírusvédelemre fokozottan ügyelni kell.

(3) Az elektronikusan rögzített, és tárolt adatok elektronikusan kerülnek archiválásra, melyért a hitelesítő szolgáltató felel az Elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény értelmében. Azon elektronikusan rögzített, tárolt adatokról, amelyek elektronikusan nem kerülnek archiválásra, másolatot kell készíteni. A másolatot az Intézményvezető tárolja. Az archiválást - kivéve az elektronikus archiválást - az érintettek dokumentumainál napi szinten kell működtetni.

20. Záró rendelkezés

A szabályzat hatályba lépésének ideje: 2018. május 25.

A Sasszemklinika Adatvédelmi Szabályzata valamint Adatkezelési Tájékoztatója elérhető a Sasszemklinika központjaiban és a honlapon.

Milyen eredményre számíthatok?
Mi vár az alkalmassági vizsgálaton?
Mi történik a kezelési napon?
Mire kell ügyelni a gyógyulás ideje alatt?
Mennyire biztonságos a lézeres látásjavítás?
Milyen garanciát nyújt az OPTIK-MED?
Lézeres szemműtét után milyen eredményre számíthatok?

Milyen eredményre számíthatok a lézeres szemműtét után?

A Sasszemkezelés®-sel olyan rejtett fénytörési hibákat is lehet korrigálni, amelyeket a legjobb szemüvegek, kontaktlencsék és a hagyományos lézerkészülékek sem képesek. A Sasszemkezelés® lézeres szemműtét (PRK, FEMTO, Olvasószemüveg kezelés, NO-Touch) után életre szólóan jobban láthat, mint szemüveggel.

Mi vár a sasszem lézeres szemműtét alkalmassági vizsgálatán?

Mi vár az alkalmassági vizsgálaton?

Mire számíthat a vizsgálat során?

  • egy teljesen fájdalommentes, másfél-két óráig tartó vizsgálatra kell készülnie
  • vizsgálatának legfontosabb részeit egymástól függetlenül két szakember is elvégzi
  • öt különböző módszerrel mérik meg szemének fénytörési hibáit
  • a kezelés várható eredményét névre szóló, orvosi garancialevélben kézhez kapja
  • az alkalmassági vizsgálat több tízezer adatot ad az ideális kezelés megtervezéséhez

Hogyan javasolt érkezni a vizsgálatra?

  • mivel pupillatágító szemcseppeket kap, így a vizsgálat után akár egy napig homályosan láthat, ezért célszerű kísérővel vagy tömegközlekedéssel érkezni
  • lágy kontaktlencsét a vizsgálat előtt 4-5 napig, félkemény-és keménylencsét pedig legalább 2 hétig nem szabad viselni a pontos mérési eredmények érdekében
  • hölgyeknek javasolt mellőzni a sminket, főleg a szemfestékeket
  • nyugodtan ehet és ihat (nem alkoholtartalmú italt) a vizsgálat előtt
  • Hozza magával a TAJ kártyáját kedvezményes recept felírásáért
  • hozza magával korábbi szemészeti leleteit, valamint szemüvegét

Az alkalmassági vizsgálat online jelentkezés esetén 50 éves korig INGYENES (50 év felett online jelentkezéssel 25.000 Ft helyett csak 10.000 Ft).

Mi történik a PRK kezelés, FEMTO kezelés napján?

Mi történik a kezelés napján?

Mire számíthat a szemműtét napján?

  • egy fájdalommentes, másfél-két óráig tartó klinikai tartózkodásra készüljön
  • az előkészítőbe kerülve feszültségoldó tablettát és érzéstelenítő szemcseppeket kap
  • a műtőben semmi dolga nincs, csak kényelmesen elhelyezkedni és előre nézni
  • a kezelési idő PRK kezelés esetén 2-3 perc, FEMTO kezelés esetén 8-10 perc
  • a műtét után azonnal megtapasztalja az éleslátás élményét
  • kívánsága szerint akár azonnal, akár rövid pihenés után távozhat kísérőjével

Hogyan érkezzen a lézeres szemműtétre?

  • 100% UV szűrős napszemüveggel érkezzen (a klinikán ellenőrizhető az UV szűrése), vagy vásároljon a klinika napszemüveg kínálatából
  • lágy kontaktlencsét a kezelés előtt 4-5 napig, félkemény- és keménylencsét pedig legalább 3-4 hétig nem szabad viselni
  • kérje meg egy ismerősét, hogy jöjjön Önért a műtét végére
  • hozza magával az alkalmassági vizsgálat során átadott garancialevelet
  • étkezzen szokásosan, azonban alkoholt és koffeint ne fogyasszon
  • a hölgyek a sminket (főleg vízálló sminket) és az illatszereket kerüljék
  • a műtéti napon bevett gyógyszerekről tájékoztassa kezelőorvosát!
  • ha nem egyösszegű fizetést választott, hozza magával a választott fizetési konstrukció szerinti igazolásokat és/vagy kezest
Mire kell ügyelni a gyógyulás ideje alatt?

Mire kell ügyelni a gyógyulás ideje alatt?

Melyek a legfontosabb orvosi előírások a gyógyulási idő alatt?

  • a kezelés után pihenjen (FEMTO szemműtét után 1 napig, PRK szemműtét után 5-6 napig)
  • az előírás szerint alkalmazza a szemcseppeket
  • ne tartózkodjon poros, dohányfüstös helyen az első egy hónapban
  • ne érje víz a szemét egy hónapig (szauna, gőzfürdő sem javasolt)
  • ne sminkelje a szemét PRK kezelés után 2 hétig, FEMTO kezelés után 4 hétig
  • ne dörzsölje a szemét a kezelést követő hónapokban
  • szolárium használata 3-6 hónapig szigorúan kerülendő
  • viseljen 100% UV szűrős napszemüveget a szabadban, ha süt a nap (FEMTO lézeres szemműtét után 2 hónapig, PRK lézeres szemműtét után 6 hónapig)
  • jelenjen meg az előírt kontrollvizsgálatokon
  • kérdés esetén hívja a 24 órás OPTIK-MED ügyeletet: (06 1) 2 505 505

Kell valamire figyelni a gyógyulás után?

Semmire sem kell figyelni gyógyulás után. A természetes szülés ugyanúgy lehetséges, ahogy kezelés előtt. Mindenféle sport és erőkifejtés ugyanúgy végezhető. Kovács Antal judo olimpiai bajnok, Storcz Botond és Schobert Norbert is ugyanúgy folytatta az edzéseit, ahogy lézeres szemműtét előtt tette.

Mennyire biztonságos a lézeres látásjavítás, lézeres szemműtét?

Mennyire biztonságos a lézeres látásjavítás?

A lézeres szemműtét kezelések (PRK kezelés, FEMTO szemműtét, Olvasószemüveg kezelésNO-Touch PRK) eredménye gyökeresen meg fogja változtatni az életét. Aki eddig csak vastag szemüveggel tudod elfogadható minőségben látni az mostantól szemüveg, vagy lencse nélkül tökéletes látású lesz. Mindez fájdalom nélkül elérhető.

  • az alkalmassági vizsgálat során kizárásra kerül minden, a lézerkezelési eredményt negatívan befolyásoló tényező
  • a világ egyik legkorszerűbb szemészeti műszerparkja és szemészek több tízezres vizsgálati tapasztalata segíti a szűrést
  • az aberrométer (páciensek elnevezésével Sasszemmérő) alkalmazásának köszönhetően pontosan feltérképezhetők az egyéni, rejtett fénytörési hibák, amelyek alapján a hagyományos lézerkezeléseknél biztonságosabb és pontosabb, személyre szabott látáskorrekció tervezhető
  • maximális biztonságra törekedve a klinika nem vállalja a lézerkezelést, ha nem biztos az optimális eredményben az OPTIK-MED az egyetlen olyan klinika hazánkban, ahol három csúcstechnológiájú lézerkészülék szolgálja a páciensek éleslátását
  • a klinika munkatársai több százezer kontrollvizsgálat tapasztalatával rendelkeznek, így nehezen képzelhető el olyan egyéni reakció, bármilyen felmerülő probléma, amivel még ne találkoztak volna
  • az OPTIK-MED tudományos partnere a Semmelweis Egyetem és a lézerszemészetben világvezető London Vision Clinic (vezetője az LBV olvasószemüveg-kezelés feltalálója, Dan Reinstein professzor)
  • a Sasszemklinikán a világ legszigorúbb egészségügyi biztonsági előírásai érvényesek
Milyen garanciát nyújt az OPTIK-MED lézeres szemműtét?

Milyen garanciát nyújt az OPTIK-MED?

Az OPTIK-MED Sasszemklinika 15 év szakmai tapasztalata és több mint 98042
elvégzett lézeres szemműtét alapján nagyon nagy pontossággal előre tudja jelezni a lézeres kezelés várható eredményét. Az alkalmassági vizsgálatot követően megtapasztalhatja és írásba rögzítve is megkapja, hogy milyen eredmény várható az Ön esetében, ha úgy reagál a lézerkezelésre, ahogy a páciensek 99%-a.

De mi a helyzet, ha Ön az 1%-ba esik? Ha az Ön szaruhártyája a szokásostól eltérően reagál a kezelésre? Ha az elért eredmény kevésbé jó, mint amire számított? A garanciavállalás erre az esetre vonatkozik. Önnek ezt az 1% kockázatot sem kell vállalnia. Ha a lézerkezelést követően kisebb mértékben javulna a látása, mint ahogy azt előre írásba kapta, a garancia életbe lép. Egy egyszerű példával élve, ha azt ígérte a szemész szakorvos, hogy 8 dioptriát fog javítani a látásán és végül csak 7-et sikerült, akkor az OPTIK-MED díjmentesen megismétli a lézerkezelést.

Mit tegyen, ha Ön is sasszemű szeretne lenni?

Jelentkezzen ingyenes alkalmassági vizsgálatra itt, amennyiben alkalmas a kezelésre, elvégezhető a lézeres szemműtét az Önnek megfelelő időpontban.

Jelentkezem az ingyenes alkalmassági vizsgálatra