Ablak a szemre, avagy mindent a pupillatágításról

A szemészeti vizsgálatok fontos eleme a pupillatágítás, ami - ellentétben azzal, amit neve sugallhat - cseppet sem fájdalmas művelet. Ha még nem volt része ilyenben, teljesen érthető, hogy sok kérdés kavarog a fejében. Mikor van rá szükség? Pontosan hogyan zajlik? Milyen mellékhatásokkal járhat? Alább mindezekre választ adunk.

A pupilla feladata

Ha egy másik ember szemébe (vagy a tükörben a saját szemünkbe) nézünk, általában a szivárványhártyára figyelünk, hiszen ez adja a szemszínt, ami vonzza a tekinteteket. Ám a szemészorvosok számára sokkal fontosabb a szembogár, vagyis pupilla, ami tulajdonképpen egy feketének látszó kerek nyílás a szivárványhártya színes lemezének közepén. Fontos tulajdonsága, hogy átmérője a megvilágítástól függően változik. Úgy kell elképzelni, mint a fényképezőgépek blendéjét. Feladata, hogy szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét, gyenge fényben, vagyis sötétben a szembogár kitágul, erős fényben viszont beszűkül. Ez a funkció az éles látáshoz is elengedhetetlen, mivel minél szűkebb a pupilla, annál nagyobb a mélységélesség.

A pupillatágítás célja

A pupilla gyakorlatilag a szemészek számára ablakot jelent, amin át betekinthetnek a szembe, így teljesebb képet kaphatnak annak állapotáról. A pupillatágítás lényege pedig, hogy átmenetileg leállítsák a szem fényre adott reakcióját. Speciális szemcsepp segítségével blokkolják a beszűkülésért felelős izmokat, ennek következtében a szembogár több fény hatására is tág marad, ezáltal a szemfeneket és a periferiális területeket is meg tudják vizsgálni. Vagyis a pupillatágítást egy olyan eljárásként kell elképzelni, aminek segítségével az orvosok szélesebbre tárják a szemünk ablakát.

Mikor van rá szükség?

Ma már különböző, modern műszerekkel gyorsan és kényelmesen bemérhető a fénytörési hiba, és a rendellenességek is könnyen szűrhetőek. Bizonyos esetekben a vizsgálat során pupillatágításra van szükség, ilyen például a fénytörési hibák pontos vizsgálata, a szemfenéki eltérések, a kancsalság vizsgálata. Alkalmazzák a pupillatágítást szemsérülés és gyulladás esetén is. Cukorbetegeknek is ajánlott az évenkénti szemfenék vizsgálat, mivel a diabétesz következtében károsodnak az ideghártyát tápláló hajszálerek. Ezek kezdetben nem okoznak panaszt, ám a pupillatágítást követő vizsgálat során még időben felderíthetőek és kezelhetőek. Nem utolsó sorban a lézeres szemműtéteket megelőző alkalmassági tesztnek is része a pupillatágítás, amelynek kettős célja van. Egyrészt a szemfenék egészének vizsgálata - különös tekintettel a perifériás területre - csak pupillatágítás mellett végezhető el megfelelően. Így láthatóvá válnak az esetleges elváltozások, amelyek olyan komplikációkat okozhatnak, mint például az ideghártya-szakadás. A lézerkezelés előtti alkalmassági vizsgálat során használt szemcsepp nem csak a pupillát tágítja, hanem a szem fókuszáló képességét is bénítja átmenetileg. Így pontosabban mérhető a fénytörési hiba, illetve a rejtett dioptria. Az alaposabb vizsgálat segítségével a szakemberek pontosabban meg tudják mondani a műtéttel várható látásjavulás mértékét.

Így zajlik a pupillatágítás

Első lépésként az orvos szemcseppet adagol a szembe, amely kissé csíp, de nem kellemetlenebb, mint mikor víz megy a szembe. Ez átlagosan 15-30 perc alatt hat, amiből páciensként annyit érzékelünk, hogy mind a távoli, mind a közeli látóélességünk romlik. Ha hatott a csepp, következik a réslámpás vizsgálat. Ennek során az állat és homlokot meg kell támasztani a gép fejtartóján, a szakorvos pedig az eszközzel belevilágít a szemünkbe, és miközben megkér, hogy bizonyos irányokba mozgassuk a szemünket, megvizsgálja a szem mélyebb részeit. A teszt maga általában nem tart tovább 5 percnél, és teljesen fájdalommentes. A pupillatágító cseppek által okozott homályos látás spontán elmúlik, ám 2-24 órát várni kell erre, emiatt semmiképp ne saját autóval tervezzük a hazautat.

Ritkán, de előfordulhat szédülés és rosszullét is (főként idősebb pácienseknél), éppen ezért a legszerencsésebb, ha kísérővel érkezünk a vizsgálatra. Fontos továbbá, hogy a tág pupillák miatt a szem érzékenyebben reagál a fényre, ezért ha tehetjük, a délutáni-esti órákra kérjünk időpontot, nappal pedig mindenképp viseljünk UV-szűrős napszemüveget.

Lézeres szemműtét a pupillatágítás után

Pupillatágítást követően 1 napot mindenképpen érdemes várni, amíg a pupillatágító hatása teljesen el nem múlik, csak ez után végezhető el a látásjavító lézerkezelés.