Itt a strandszezon – vigyázzunk a szemünkre!

Nyilván mindenki megtapasztalta már, hogy a víz alatti úszástól, játéktól, különösen, ha nyitott szemmel tesszük, könnyen bepirosodik a szemünk. Érzékenyebbeknek akár „azonnal”, másoknak csak néhány óra múlva. Mi több: rosszabb esetben a pirosodás csak napok alatt múlik el. Mi lehet ennek az oka? Mit tehetünk ellene? A kérdésekre a válaszokat a lézeres szemműtét terén legtapasztaltabb hazai klinika, a Sasszemklinika szemész szakorvosainak közreműködésével kerestük.

Kevésbé veszélyes a tiszta víz

A kötőhártya pirosodása egy olyan probléma, ami irritációra vagy gyulladásra utal. Ennek számos oka lehet, a vízben lévő vegyi anyagok vagy valamely kórokozók kiváltotta fertőzések is okozhatják, de előfordulhat valami mikroszkopikus méretű sérülés is, amit egy úgynevezett idegen test okoz. Ebből következik, hogy minél tisztább a víz, annál kisebb az esély a szempirosodásra. Vagyis tengerek, mély vizű, tiszta tavakban kisebb a valószínűsége, míg sokkal nagyobb más természetes vizeknél – a sekélyebb, felkavart üledékes részeken –, és a zsúfolt „agyonklórozott” strandmedencékben. Különösen azok számára veszélyes, akik úszószemüveg nélkül, nyitott szemmel úsznak a víz alatt is.

A klór: barát és ellenség

De miért is klórozzák a strandokon a vizet? Gondoljunk csak bele: egy melegebb nyári napon egy-egy medencét sok százan használják! Tegyük fel, hogy mindannyian nagyon tiszták és kulturáltak, fürdés előtt lezuhanyoznak, nem tévesztik össze a medencét a mosdóval és nem közvetlenül a pancsolás előtt kenik be magukat vastagon napolajjal. Még így is szennyezhetik a vizet a bőrről leváló hámsejtek vagy különböző testnedvek, izzadtságcseppek, különféle kórokozók. De valljuk be, az emberek egy része fittyet hány a legelemibb higiéniai szabályokra is, nem véletlen járta régen az a mondás: „Ki a … vizét issza, saját vizét issza vissza” (a három pont helyén egy közismert, fővárosi strand neve állt). Szóval a tömeges fertőzések elkerülése miatt kell a vizeket klórozni, ennek eredménye pedig ugyan kevesebb megbetegedés, de a szem kitáguló hajszálerei, és az ennek eredményeképp fellépő vérbőség miatt több a szemészeti panasz.

Félreértések elkerülése végett: a kötőhártya-gyulladást nem maga a klór okozza, illetve igen, de csak közvetve. A vegyszer ugyanis oldja a szemet védő úgynevezett könnyfilmet, ez pedig a szem külső rétegének védekező képességét rontja. Ráadásul a klór képes reakcióba lépni a különböző testnedvek összetevőivel, és így az egészségre veszélyes vegyületek keletkeznek. Ezek pedig a szempirosodásnál komolyabb gondokat is okozhatnak, például bizonyos légzőszervi betegségek esetén.

Néhány hasznos, jó tanács

Azt tehát már tudjuk, mi és hogyan okozza a szem pirosodását, de arról is érdemes néhány szót szólni, mit tehetünk a megelőzése érdekében.

1. Nyilvánvaló, hogy tartsuk és tartassuk be a higiéniai előírásokat!
2. Ne kontaktlencsében ússzunk, fürödjünk, mert ez – ha víz kerül a lencse és a szem felszíne közé – jelentős mértékben megnöveli a fertőzésveszélyt, s erősen ajánlott úszószemüveg használata is!
3. Ha mégis megtörténik a baj, a viszkető szemünket ne dörzsöljük, hanem megfelelő szemcseppel csöpögtessünk.
4. Ahogy minden szemprobléma esetében, úgy a kötőhártya-gyulladás esetén is a szemünket védeni kell az éles fénytől, dohányfüsttől, szennyezett levegőtől és mindenféle megerőltetéstől.
5. És a legfontosabb: ha a tünetek egy-két nap alatt nem múlnak el, pláne, ha rosszabbodnak, mindenképp forduljunk szemész szakorvoshoz!