Mit jelent a látótérvizsgálat, és mikor van rá szükség?

Bizonyos betegségek korai tünetei közé tartozik a látótérkiesés. A számítógépes látótérvizsgálat viszont már a látótérkiesés kezdeti szakaszában is képes kimutatni a problémát, ezáltal szó szerint javíthatja a betegek kilátásait.

Mielőtt rátérnénk a vizsgálat részletezésére, tisztázzuk, mi is az a látótér, másnéven látómező! A szemünk csodálatos szerv, mert nem csak azt érzékeli, amerre tekintünk, hanem azt is, ami fent, lent és a két oldalon van. Látótérnek tehát a tér azon részét nevezzük, amelyet fejünket mozdulatlanul tartva, szemünket egy pontra fixálva egyszerre belátunk. A látásunk általában a látómező középpontjában a legjobb: ez a centrális látótér, amelynek fontos szerepe van a finom részletek és színárnyalatok felismerésében. A perifériás látótér pedig a környezetben való tájékozódást segíti.

Mi vezethet látótérkieséshez?

Ha csökken a látómező vagy bármely része károsodik, látótérkiesésről beszélünk. Attól függően, hogy a látómező melyik részét érinti, megkülönböztetünk perifériás és centrális látótérkiesést. Ha az elváltozás még kismértékű, a betegek általában nem tapasztalnak problémát, mert az egészséges szemük kompenzálja az érintett szem látótérkiesését. A látótér-károsodás előrehaladtával azonban észrevehetően beszűkül a látótér, illetve homályos foltok jelennek meg a látómezőn, amelyek végül sötét vagy „vakfoltokká“ alakulnak át.

A látótér károsodását okozhatják:

• glaukoma (vagyis zöldhályog)
• a látópályát érintő központi idegrendszeri betegségek (sztrók)
• az érhártyát és az ideghártyát érintő gyulladásos folyamatok, tumorok
• a látóideg keringési-, gyulladásos-, valamint toxikus megbetegedései
• az ideghártya örökletes betegségei (például retinitis pigmentosa)

Látótérvizsgálattal sokszor már a betegség korai stádiumában felismerhetőek ezek a betegségek, elváltozások. Az időben megkezdett kezeléssel pedig megelőzhető a nagyobb látótérkiesés és a betegség súlyosbodása, amely általában az életminőség visszafordíthatatlan romlásával jár. Ezért is fontos a rendszeres általános szemészeti szűrővizsgálat (panaszmentesség esetén is), hiszen ha annak során felmerül a gyanú, az orvos javasolhatja a látótérvizsgálat elvégzését.

Hogyan zajlik a látótérvizsgálat?

A látótérvizsgálattól egyáltalán nem kell tartani, mert teljesen fájdalommentesen, a szem érintése és pupillatágítás nélkül zajlik. A lényege, hogy egy úgynevezett periméter segítségével térképet készítenek a látómezőről. A vizsgálatot szemenként külön-külön végzik, tehát az egyik szemet mindig letakarják. A páciens leül a vizsgálóeszköz elé, állát és homlokát megtámasztja, és végig pontosan előre, középre kell néznie. Nem kell amiatt sem aggódni, hogy mi történik, ha pislog vagy esetleg elfordítja a szemét, mert a mai modern műszerek képesek figyelni ezt.

A látótérvizsgálat kb. 20 percig tart, eközben a gép belsejében különböző helyeken fénypontok, fényvillanások jelennek meg, és ezek feltűnését egy kapcsoló megnyomásával kell jelezni. Emiatt sokan egy izgalmas videójátékhoz hasonlítják a vizsgálatot, de persze az eredménye nagyon is komoly. A válaszokat a precíz számítógép automatizáltan összegzi, kimutatja az esetleges látótérkieséseket, a szakorvos pedig rögtön kiértékeli, így a páciens is azonnal képbe kerülhet szeme egészségével kapcsolatban.