Szemtünetek, amelyek súlyos betegséget jelezhetnek

A szem nemcsak a lélek tükre, hanem egyik legfontosabb érzékszervünk, ezért, ha bármilyen elváltozást, kellemetlenséget észlelünk, nem szabad félvállról venni. Vannak persze olyan panaszok, amelyeket magunk is enyhíthetjük, mint például a kontaktlencse és képernyő okozta szemszárazság. De ha az alábbiakat tapasztaljuk, ajánlott minél előbb orvoshoz fordulni, különben szemünk egészségét és látásunkat kockáztathatjuk!

Erős szemfájdalom

A szemfájdalom meglehetősen gyakori panasz és sokszor az áll a hátterében, hogy megerőltettük a szemünket, vagy éppen szárazszem-szindrómával küzdünk. Ilyenkor nincs is igazán szükség orvosi beavatkozásra, ám ha tartósan és erősen fáj a szemünk, mindehhez pedig szemkörnyéki fejfájás, rossz közérzet, hányinger, vagy akár látásromlás társul, akkor haladéktalanul kérjünk időpontot szemészeti vizsgálatra. Ezek a tünetek ugyanis a szivárványhártya-gyulladás, vagy glaukóma (más néven zöldhályog), illetve glaukómás roham jelei is lehetnek. Mindegyik rendellenességre igaz, hogy minél előbb fordulunk orvoshoz, annál gyorsabban és sikeresebben kezelhető a probléma, ellenkező esetben azonban a visszafordíthatatlan látáskárosodás veszélyese is fennállhat.

Tartós kettős látás

A kettős látást gyakran összekeverik az asztigmia esetén jelentkező látásproblémával, de a kettő nem ugyanaz. Utóbbi esetben a szem fénytörési hibájából kifolyólag a rendes, éles kép mellett egy halványabb, elmosódott kép is megjelenik, ám a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse viselésével megszűnik ez a panasz. Valódi kettős látás (orvosi nevén diplopia) esetén két ugyanolyan, jól kivehető képet látnak az érintettek, a két kép egymástól való távolsága pedig a nézés irányától függően csökken vagy növekszik, és ez látásjavító eszközzel sem múlik el. A kettős látást általában a szemgolyó mozgásáért felelős izmok vagy idegek sérülése, bénulása okozza. Lehet koponyasérülés vagy idegrendszeri betegség következménye, de bizonyos fertőző betegségek (például mumpsz, rubeola) vagy a pajzsmirigy fokozott működése is kiválthatja.

Szüntelen könnyezés

Könnyezünk, ha sírunk, de akkor is, ha nagyon boldogok vagyunk, sőt akár az erős szél hatására, vagy egy szembe került szempilla miatt is potyoghat a könnyünk. Ezek mind természetes reakciók, ám ha a könnyezés nem akar elmúlni, az már aggodalomra ad okot. A szüntelen könnyezés mögött állhat könnytermelési, illetve könnyelvezetési zavar, de a glaukóma egyik tünete is lehet, ezért az állandó szemtörölgetés helyett minél előbb keressünk fel egy szemészorvost.

Váladékozó szem

Bizony a szemből nemcsak könny, hanem olykor váladék is tud ürülni, és ez sosem jó jel. Leggyakrabban kötőhártya-gyulladás okozza, mely lehet allergiás, bakteriális vagy vírusos eredetű. Bakteriális fertőzés esetén sárgás-zöldes, gennyes állagú váladék figyelhető meg, amely összetapaszthatja a szempillákat is. Vírusos kötőhártya-gyulladásnál azonban bő, tiszta és vizes a váladék. Allergia esetén is áttetsző a váladék, ám állagra nyákos, és apró, fonal darabokra emlékeztető hámsodralékok is láthatóak a kötőhártyán. A kiváltó októl függetlenül elengedhetetlen az alapos vizsgálat, ami után célirányos kezelést tud javasolni a szakember.

Úszó foltok és fényvillanások

A látótérben úszkáló, sötét foltokat mindig a látóhártyára vetülő árnyékok eredményezik, a jelenség mögött azonban több ok is húzódhat. Jobbik esetben csupán a szaruhártya kiszáradása, és azáltal a könnyfilmréteg felszakadozása, darabossá válás váltja ki a jelenséget. Legtöbbször üvegtesti homály okozza, mely rövidlátóknál (nem csak nagyfokú rövidlátóknál) már fiatal korban is megjelenhet, idősebb korban pedig szinte mindenki tapasztalja. Amennyiben hirtelen nagy számban jelennek meg és fényfelvillanás, vagy látásromlás, illetve látótér kiesés is jelentkezik, minél előbbi szemvizsgálat szükséges, ugyanis ennek oka lehet akár az ideghártya szakadása, leválása is.

Látótérkiesés

Látótérnek azt a területet nevezzük, amelyet a szemünkkel egy pontra fixálva egyszerre belátunk. A látótér csökkenését általában a betegek hirtelen érzékelik, függetlenül attól, hogy a látótérkiesés (és a mögötte húzódó ok) milyen hosszú idő alatt alakult ki. Ha valaki azt tapasztalja, hogy gyakran nekimegy tárgyaknak, falaknak, bútoroknak, mert nem látja őket, az egyértelműen látótérkiesésre utal. Mindez pedig lehet glaukóma vagy a látóideg gyulladásának jele, de kiválthatja a szemfenéki erek elzáródása, stroke, cukorbetegség és toxikus ártalom is. Ajánlott a mielőbbi látótér vizsgálat, hogy feltérképezzék a beteg látóterét, illetve felderítsék és kezeljék a kiváltó okot.