Szemvizsgálat - minden, amit az általános szemészeti vizsgálatról tudni kell

Szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk, mégis sokszor elhanyagoljuk és csak panasz esetén fordulunk orvoshoz, pedig vannak esetek, amikor rendszeres szűrővizsgálat javasolt. Az alábbiakban összefoglaljuk, mikor érdemes felkeresni a szemészetet, és azt is, mire számíthatunk egy általános szemvizsgálat során.

Ha rossz vagy romlik a látásunk, teljesen természetes, hogy orvoshoz fordulunk. Ahogy akkor is időpontot foglalunk a szemészetre, ha csíp, viszket, bepirosodott, száraz vagy éppen ellenkezőleg, túl sokat könnyezik a szemünk, hiszen könnyen lehet, hogy valamilyen szemgyulladás (például kötőhártya-gyulladás) okozza a panaszokat. A gyulladt szem ugyanis meglepően gyakori probléma, a mielőbbi felismerés pedig nemcsak azért fontos, hogy hamar megszabaduljunk a kellemetlen tünetektől, hanem azért is, mert kezeletlenül hagyva visszafordíthatatlan látásromláshoz is vezethet. De természetesen nemcsak akkor látogathatunk el szemészhez, ha valamilyen bajunk van a látásunkkal, szemünkkel.

Legyen rutin az általános szemészeti szűrés is!

Akárcsak a fogászatot, a szemészetet is érdemes rutinszerűen felkeresni, panaszmentesség esetén is. 40 éves korig két évente ajánlott elvégeztetni egy általános szemészeti vizsgálatot, a negyedik X felett pedig, vagy ha családunkban előfordult valamilyen örökletes szembetegség, akkor évente. Erre egyrészt azért van szükség, mert bizonyos rendellenességek (például a zöldhályog) lappangva alakulnak ki, és ha még tünetmentes állapotban diagnosztizálják, szó szerint jobb kilátásaink lehetnek. Másrészt vannak olyan krónikus betegségek, amelyeknek első jellemző tünetei a szemben jelentkeznek, és ezek felismerésében segíthet a szemészeti szűrés. A cukorbetegség tipikusan ilyen, mert a tartósan magas vércukorszint súlyos érelváltozásokat okozhat, amiket legelőször a szemben lehet észrevenni. A már diagnosztizált cukorbetegeknek pedig évenkénti szemészeti vizsgálat javasolt, mivel a diabétesz sok szemprobléma kockázatát növeli. Emellett más általános kórállapotok is érinthetik a szemet (például pajzsmirigy- vagy anyagcserebetegségek, magas vérnyomás), amelyeknél szintén évenként ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat.

Hogyan zajlik az általános szemészeti vizsgálat?

A szemvizsgálat 20-30 percig tart, teljesen fájdalommentes, és a tévhitekkel ellentétben általában a szem érintése nélkül történik. Az általános anamnézis felvétele után különböző műszerekkel, eszközökkel térképezik fel a szemet. Elsőként mindig a szem fénytörésének objektív (számítógépes) és szubjektív (látáspróba) vizsgálatára kerül sor, az esetleges fénytörési hibák korrekciójával. Ha szükséges, binokuláris látásvizsgálatot is végeznek Lang-sztereoteszttel. Ezután következik a réslámpás vizsgálat, majd a szemnyomásmérés applanációs vagy non-contact tonométerrel, továbbá a szemfenék vizsgálat. Utóbbi a látóidegfőről, a szemfenéken található apró erekről, valamint a látóhártyán az éleslátás és a perifériás látás területéről ad információt. A szemfenék a szem belsejének hátsó része, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatához az orvosnak gyakorlatilag át kell néznie a pupillán. Ezért, hogy jobb részletességgel, nagyobb területet lásson, szükség lehet szemcseppes pupillatágításra. Ez nem jár kellemetlenséggel, csak átmeneti homályos látással, ami miatt közvetlenül utána nem szabad autót vezetni, veszélyes munkát végezni.

A fenti alapvizsgálaton túl, betegség gyanúja esetén, kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet. Ilyen például a látótér vizsgálat, amelynek során egy speciális műszerrel azt a területet mérik be, amelyet a páciens egyenesen tartott, mozdulatlan fejjel és szemtartással egyszerre lát. Bizonyos kor felett vagy kockázati tényezők esetén javasolt az OCT vizsgálat is. Ezt többnyire pupillatágítás után optikai koherencia tomográffal végzik, amely a szemfenék részeit (mint az ideghártya, látóideg, makula) vizsgálja fénysugarak segítségével. A fejlett műszerrel olyan korai, tünet nélküli elváltozások is felismerhetőek, amelyek más vizsgálattal nem.

Nincs jogosítvány szemvizsgálat nélkül

Bizonyos munkakörök betöltéséhez, valamint a jogosítvány megszerzéséhez, illetve hosszabbításához is szükséges ellenőrizni a látást és a szem egészségét. A jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági teszt fontos része a szemvizsgálat. Egyszerű látásvizsgálatot elvégezhet a háziorvos vagy foglalkozás-egészségügyi orvos is, ám felelősségteljesebb és megnyugtatóbb egy szemészeti magánrendelést felkeresni, ahol komplexen, modern műszerekkel tudják megvizsgálni a szemet.

Fontos tudni, hogy C (teherautó) és D (busz) kategóriás jogosítvány esetén szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint a B (személygépkocsi) kategóriánál. Utóbbinál például elég, ha a két szem együttes látásélessége legalább 0,8-ös, de C és D kategóriánál legalább 0,8-as látásélesség szükséges külön-külön mindkét szemen illetve a színlátást is ellenőrzik. Az értékeket szemüveggel vagy kontaktlencsével is el lehet érni, de C és D kategóriánál a korrekciós lencse nem lehet plusz 8 dioptriánál erősebb. Ugyanígy a látótér tekintetében is magasabb elvárásokat támasztanak azok felé, akik tehergépjárművet vagy buszt vezetnek.

Állami vagy magán szemészet, esetleg optika?

Persze nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor vizsgáltassuk meg szemünket, hanem az is, hogy hol. Szemészet Budapest több pontján és vidéken is sok helyen elérhető, optikai szaküzletben is sok helyen végeznek látásvizsgálatot, de nem mindig azt az opciót érdemes választani, ami a legközelebb esik hozzánk, vagy éppen a legolcsóbb. Egy jó szemészeti magánrendelés olyan speciális diagnosztikai műszerparkkal is rendelkezik, amelynek köszönhetően átfogóbb képet kaphat a szemről.