Tényleg árt a képernyőidő a szemnek?

Ha olyan munkája van, amely megköveteli, hogy egész nap a számítógép előtt üljön, könnyen érezheti, hogy az életét csak a képernyő bámulásával tölti. A munkahelyen a monitort nézi, a szabadidőben pedig az okostelefont– ennek pedig könnyen ijesztő következményei lehetnek a szemre.

Azon töprengtünk, hogy vajon tényleg ártunk-e a szemünknek a napi rutinunkkal, és ha igen, akkor mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a nap végére csökkenjen a szemünket érő terhelés.

Tényleg árt a képernyőidő a szemnek?

Milyen hatással van a szemre napi nyolc óra munka a képernyő előtt?

 A számítógép képernyője és egyéb digitális készülék különböző módon fejtik ki hatásukat a szemünkre. Először is, amikor egy képernyőn böngésszük a hírfolyamot, kevesebbet pislogunk, amitől a szemünk könnyen kiszáradhat. A számítógépet vagy egyéb kütyüt nézve körülbelül fele annyit pislogunk mint alaphelyzetben (ami általában percenként 15 pislogást jelent).

Azok az emberek, akiknek néha kiszárad a szemük, különféle tüneteket tapasztalhatnak: vörös szem, homályos látás, égető érzés, viszketés, fáradt szemek, szemmegerőltetés, vagy akár könnyezés is (ami egyébként reflex a kiszáradásra). A fenti tünetek tartós szemmegerőltetéshez, fejfájáshoz, vagy akár stresszhez is vezethetnek. A kellemetlen érzet szintén nőhet annak függvényében, hogy mennyit ülünk a gép előtt, sőt, idővel akár súlyosabbá is válhat. A fenti tünetek bármelyike besorolható egy gyűjtőfogalom alá, amelyet számítógépes látás szindrómaként ismer a szakma.

Előfordult, hogy a túlzott számítógép-használat súlyos károsodást okoz?

Valószínűtlen az, hogy a túlzott számítógép-használat hosszútávú károsodást okozzon. Ennek ellenére a szemmegerőltetés, a szemszárazság idővel rosszabbra fordulhat, főleg akkor, ha sokat ülünk a gép előtt és elmulasztjuk az ebből adódó problémák kezelését.

Van bármilyen módja annak, hogy mégis csökkentsük a képernyő káros hatását?

Ha tényleg kénytelen a képernyő előtt ülni, próbálja ki a 20-20-20-as szabályt: húsz percenként legalább húsz másodpercig fókuszáljon egy minimum húsz lábnyira (kb. hat méterre) levő tárgyra. Nagyon fontos, hogy gyakori pihenőket iktassa be, sokat pislogjon – ezek mind csökkenthetik a panaszokat. Ha nagyon zavar a képernyő villogása, rakjon fel egy matt képernyővédőt. Ha nagyon száraz a levegő az irodában, próbáljon beszerezni egy párásítót.

Használjon műkönnyeket – ezek nedvesítik a szemet, és bármelyik patikában vény nélkül is kaphatók. Habár sokféle műkönnyet találhat, a legtöbb embernek ez egyéni preferancia kérdése: vannak, akik sűrűbbet szeretnek, mások pedig inkább a hígabbat választják. Használja bármikor, ha a szemei elfáradnak, szárazak, vagy viszketnek. Ha több, mint négyszer kell használnia egy nap, inkább próbáljon ki egy tartósítószermentes verziót.

Minek van nagyobb hatása a szemeinkre – a számítógépnek vagy a mobiltelefonnak? 

Nos, mindkettő hatással van a szemre. Amikor a képernyőidőről beszélgetünk, minden digitális eszköz (számítógépek, tabletek, okostelefonok stb.) összeadott hatását kell értenünk. Gyakran megesik, hogy a gép helyett a mobilunkon vagy a tabletünkön nézzük a Netflix-et, de mindegyik ugyanúgy hatással van a szemünkre.

Mitől súlyosbodhat a helyzet?

A képernyőidő hatása egyéni. Az olyan tünetek, mint a kiszáradás vagy a szemfáradás súlyosbodhatnak attól függően, hogy milyen egyéb hatásoknak van nap mint nap kitéve a szemünk. Például, ha korábban volt szemműtétünk vagy kontaktlencsét hordunk, rosszabbodhat mind a szárazság, mind a viszketés. Az antihisztamin vagy antidepresszáns tartalmú készítmények szintén szemszárazsághoz vezethetnek, csakúgy, mint az alacsony páratartalmú környezet (pl. a légkondicionált irodák). Viszont, ha bármelyik fenti rizikófaktornak ki van téve, akkor is jelentkezhetnek ezek a tünetek, ha egyébként kevés időt tölt képernyő előtt.

A számítógépes látás szindróma egy gyűjtőfogalom az olyan tünetekre, mint a szemfájdalom, kiszáradás, könnyezés, homályos látás, kettős látás, fényérzékenység, fókuszálási nehézség, nyakfájdalom, fejfájás, vagy az előbbiek kombinációja.

A számítógépes látás szindróma rendkívül gyakori jelenség, ráadásul megállíthatatlannak tűnik most, hogy az életünk egyre inkább a képernyők körül forog. A legtöbben örömmel fogadják, hogy nincsenek olyan tünetek, amelyek esetleg tartós károsodást is okozhatnának. A jó hír az, hogy több gyógymód is létezik arra, hogy a páciens látása kitisztuljon, és a szemei állapota is javuljon. Mindemellett a számítógépes látás szindróma és a kiszáradás egyaránt hosszútávú, akár élethosszig tartó állapot lehet, ezért fontos, hogy egy szemspecialista időben megvizsgáljon minket.

A számítógépes látás szindróma

Befolyásolja-e a képernyő és a szem közti távolság a károsodás mértékét?

Általában azt mondják, hogy minimum egy karnyi távolságra érdemes ülni a számítógéptől, hiszen ez a test számára a legergonomikusabb. Ha úgy helyezi a képernyőt, hogy egy kicsit lefelé tudjon ránézni, akkor könnyen megakadályozhatja, hogy kiszáradjon vagy viszkessen, hiszen ilyenkor a szemhéj jobban óvja a szemfelületet.

Más hatással van a képernyőidő a gyerekekre, mint a felnőttekre?

 A gyerekeknél ugyanúgy kialakulhat a számítógépes látás szindróma, mint a felnőttek esetében. Volt egy kutatás, ami kifejezetten olyan gyerekekre koncentrált, akik jobban ki lehetnek téve a számítógépes látás szindrómának. A gyerekek gyakran hosszú órákig képesek számítógépes játékokkal játszani, amely súlyos kiszáradáshoz és homályos látáshoz vezet, amely végül szemmegerőltetéssel jár. Az is köztudott, hogy a gyerekek nem nagyon panaszkodnak a homályos látás miatt, mert feltételezik, hogy mindenki pont úgy lát mindent, ahogy ők. Az asztali számítógépeket gyakran felnőtteknek állítják be, így az a gyerekeknek túl magasan van, ami miatt kénytelenek felfelé nézni – ez pedig nagyobb igénybevételt jelent a szemnek és a nyak is könnyebben megfájdulhat. Sok más tanulmány tárta fel a számítógépek gyerekek fejlődésére és viselkedésére gyakorolt hatását, ezeket pedig szintén nem árt szem előtt tartani, mielőtt meghatározzuk, hogy mennyi időt is lenne szabad eltölteniük a képernyő előtt.

Igaz, hogy nő a panaszos páciensek száma?

Egyértelműen. A szemre gyakorolt hatásában a mobiltelefon kijelzője nem tér el a számítógépétől. Minden digitális eszköz, tehát mobiltelefon, tablet, számítógép vagy laptop is vezethet számítógépes látás szindrómához, szemszárazsághoz és szemfáradáshoz. A számítógépes látás szindróma tüneteit az összes ilyen eszköz előtt eltöltött idő befolyásolja.

Mit tehetünk?

Ha a szeme állandóan vörös, fáj, érzékeny a fényre, vagy tartósan homályos a látása, mindenképpen javasolt egy szemvizsgálat. Bár a monitorok használata ronthatja a szem egészségét, használatuk elkerülhetetlen – az egész világ körülöttük forog. Éppen ezért fontos tudni a megnövekedett képernyőidő kockázatairól és minél korábban kezelni a szembetegségek tüneteit.