Utazás a szemeink körül

A szem egy rendkívül összetett, bámulatos és egyedi érzékszervünk. Mégis csupán akkor kezdjük értékelni, amikor nem látunk tökéletesen.

Íme néhány tény, ami alátámasztja, mennyire bámulatos szervről van szó.

550 millió évvel ezelőtt kezdett kifejlődni

Az első szem körülbelül 550 millió éve fejlődött ki a fény érzékelésére. Ez lehetővé tette a nagyon primitív, egysejtű állatok számára, hogy észleljék a nappal/éjszaka ciklusokat és összehangolják a viselkedésüket.

Minden szem – az állaté és emberé egyaránt – tehát egyetlen szervkezdeményből fejlődött ki. Ám a szem felépítése az evolúció során egyre bonyolultabbá, kifinomultabbá, fajonként pedig eléggé eltérővé vált.

A szem, mint érzékszerv, az ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fénytartományának a 200-tól 10 000 nanométerig terjedő spektrumát képes érzékelni. Az emberi szem ennek a tartománynak csupán egy töredékét észleli. A ragadozó madaraknak, például a sasnak, az emberhez képest sokkal élesebb a látásuk. Néhányuk – mint a nappali ragadozó madarak – az ultraviola fényt is látják.

Az állatfajok 96 százalékának van szeme

Azt gondolnánk, hogy a szem elengedhetetlen a mindennapi túléléshez és a világban való tájékozódáshoz. Akár nyilvánvaló is lehetne, hogy azoknak a fajoknak, amelyeknek van szemük, nagyobb esélyük van az életben maradásra.

De ez nem feltétlenül igaz. Néhány faj úgy fejlődött ki, hogy nincs szüksége látásra, ezért nincs is szeme. Például a vak lábatlan gyík a föld alatt él, és lenyűgöző szaglásának köszönhetően marad életben. Vagy a széles szájú vakhal, amely egy édesvízi harcsafajta, a legsötétebb mélységekben honos, a mozgást rezgésekből érzékeli. Olyannyira nem zavarja a vaksága, hogy csúcsragadozónak számít az élőhelyén. Ezek a fajok más érzékszervüket fejlesztették és tökéletesítették, hogy kompenzálják a szem hiányát.

Szemünk 360 000 generáció alatt fejlődött ki

Ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mennyi ideig tartott a mai összetett szem kialakulása, a Lund Egyetem kutatói fogtak egy egyszerű fényérzékeny darabkát, és elkezdtek rajta apró javításokat végezni.

Olyan dolgokat változtattak meg, amiket az idő múlása normális esetben is megtenne, mint például lencse hozzáadása, vagy a nyílás szűkítése. Hamarosan – 1800 javítás után – kialakult egy összetett, képalkotó szem. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 360 000 generációra lenne szükség egy ugyanilyen minőségű szerv kialakulásához a természetben – ami több millió évnek felel meg.

Charles Darwin nem értette a szemeket

Charles Darwin zavarba jött, amikor a szem kialakulásáról beszélt. „Az, hogy a szem természetes szelekcióval alakulhatott ki, bevallom, a legteljesebb mértékben abszurdnak tűnik” – mondta Darwin. Ám ahol ő kudarcot vallott, ott Richard Dawkins talán megtalálta a helyes magyarázatot. A jelenkor egyik legismertebb evolúcióbiológusa a szemet „hasznos szervként” írja le, eltérően mondjuk a „luxus szervektől”, mint például a szarvasagancs vagy a páva faroktollai. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a szem önmagában nem érne semmit, ha az agy nem tudná értelmezni a szem által bejövő képeket.

Az vagy, amit látsz

Emlékeink 80 százalékát az határozza meg, amit látunk. Ezt többek között onnan tudjuk, hogy azok, akik vakon születnek, semmit sem látnak az álmaikban. Azok, akik később veszítik el a látásukat, képesek a vizuális álmokra. Ám ahogy múlik az idő, egyre kevésbé álmodnak képszerűen, inkább szaglással, hallással és más érzékekkel észlelhető álmokat tapasztalnak meg.

A kagylóknak száznál is több szeme lehet

Sokan nem is sejtik, hogy a kagylóknak van szemük. De még mennyire, hogy van: 50 és 100 közötti szemmel rendelkeznek. A funkciójuk némileg rejtélyes. A kagylókéhoz hasonló, különös szemekkel az állatvilágban csupán a mélytengeri hordószemű hal rendelkezik. Ennek a halfajnak a szeme nem csak funkciójában és működésében különleges, de látványában is sokkoló.

Szemünk izmai a legedzettebbek

Azt gondolnánk, hogy legaktívabb izmaink a kezünkben, lábunkban van, de nem így van. A szemünk izmait dolgoztatjuk meg a leginkább nap, mint nap. Folyamatosan mozognak, segítik a pislogást, alkalmazkodnak a fényhez, fókuszálnak az éles látás érdekében. Kiegyenlítik a fej mozgását, sőt, még alvás közben is dolgoznak. Az úgynevezett REM (gyors szemmozgás) állapotú alvásban. Ezek a mozgások a látókéregben zajló lázas tevékenységek miatt vannak, amik akkor történnek, amikor álmodunk.

A szem a vallás és a kultúra univerzális jelképe

Évezredeken át számos kultúra és népcsoport használta a szemet vallási és kulturális jelképként.

A hamsa, amely Közel-Keleten és Észak-Afrikában ismert, a jobb kéz tenyerét megformáló amulett, középen egy szemmel. A védelem jele, sokan a gonosz tekintet elleni oltalmat látják benne.

A gonosz tekintet sok kultúrában jelent átkot, ami ellen védekezni kell, hiszen szerencsétlenséget okoz. Ez ellen védekeznek talizmánokkal, amulettekkel.

Isten szeme, vagy másképp a Gondviselés szeme talán egy még elterjedtebb jelkép: egy szabályos háromszögben vagy piramisban helyezkedik el egyetlen szem, amelyből általában fénysugarak áradnak szerteszét. Azt jelképezi, hogy mindent lát Isten, mindenhol ott van.

A strucc szeme nagyobb, mint az agya

Úgy tartják, hogy a strucc buta állat, és a veszély első jelére a homokba vagy a bokorba dugja a fejét. Lehet benne valami, mert a strucc szeme körülbelül akkora, mint egy billiárdgolyó, így olyan sok helyet foglal el apró koponyájában, hogy agya kisebb, mint a szeme. Ennek ellenére a strucc több mint 120 millió éve él a Földön. Igaz, ebben jelentős szerepe van a gyorsaságában, az egyik leggyorsabb kétlábú futó a világon. Képes 72 km/órás sebességgel is futni, és ezt a tempót akár fél órán át fenntartani. Mindazonáltal, mivel olyan kicsi az agya, gyakran csak körbe-körbe fut.

Ilyen sokszínű és csodálatos érzékszerv a szem. Becsüljük meg!