Nyitva vagyunk! Klinikánk magánegészségügyi intézményként zavartalanul működik, kezeléseket és vizsgálatokat a szigorú járványügyi szabályok betartása mellett végezzük.
Pácienseink biztonsága érdekében a kezelés előtt ingyenes koronavírus tesztet végzünk, munkatárasaink átestek a koronavírus elleni oltáson.

Google Reviews
Jelentkezem az ingyenes látásvizsgálatra
Jelentkezem az ingyenes látásvizsgálatra
Magyar Brands logó

Sasszemklinika garancia

Google Reviews logó
Sasszemklinika garancia Google Reviews logó
  • 10 millió köszönet
  • HU
  • EN
A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon:
112.856

V-betűs átkaink: viszketés, vörösség, vizenyős szemhéj

V-betűs átkaink: viszketés, vörösség, vizenyős szemhéj

Viszkető, kivörösödött, állandóan könnyező szemek: sajnos elég sokan ismerjük ezeket a tüneteket, amelyeket igen gyakran valamilyen allergén okoz. Van, akinél csak pollenszezonban jelentkeznek ezek a panaszok, mások egész évben szenvednek tőlük. Fontos felderíteni, hogy mi is a kiváltójuk, hiszen a kezelés is aszerint lesz hatékony.

Az allergia szemtünetei

Ha a jobb szem viszket, öröm ér, a viszkető bal szem viszont bánatot jelez - tartja a néphagyomány. A tudomány jelenlegi állása szerint a szemviszketésből jósolni nem lehet, annyi viszont bizonyos, hogy az allergia egyik jellemző tünete, amelyről lassan kijelenthetjük, hogy népbetegség. Magyarországon is több millió embert érint: a lakosság 10–20 százaléka szenved az allergiás betegségek valamely formájától, és egyre több a szezonális allergiás is. Elsősorban légúti- és bőrproblémák kísérik, de gyakori reakció a kötőhártya-gyulladás is. Ennek oka, hogy a szemünket fedő kötőhártya közvetlenül érintkezik a levegővel és a benne található allergén anyagokkal. Bár a kötőhártya-gyulladásnak ez a fajtája kevésbé fájdalmas, mint a fertőzéses eredetű, ám ugyanúgy égő, viszkető értést, pirosságot és könnyezést okoz. A hölgyek gyakran panaszkodnak arra, hogy a szemviszketés és a könnyezés megnehezíti a sminkelést, de a férfiak élete sem könnyebb, ők elsősorban azzal küzdenek, hogy vezetés közben homályosan látnak a túlzott könnytermelés miatt.

A fenti tünetek akkor alakulnak ki, ha az immunrendszer túlérzékennyé válik egy vagy több, egyébként ártalmatlan, nem allergiás személyeknél problémát nem okozó anyaggal – például pollenekkel vagy állatszőrrel - szemben. Az allergiások szervezete az allergénre speciális immunglobulin (IgE) termelésével válaszol, és amikor az allergén érintkezésbe kerül a szemben a hízósejtekhez kapcsolódó antitestekkel, arra a sejtek hisztamin és más anyagok felszabadításával reagálnak. Ez a folyamat hajszálértágulatot és duzzanatot okoz a kötöhártyában, valamint az orr nyálkahártyájában. A szemhéj belső kötőhártyájának allergiás gyulladása főként a 6 és 14 év közötti fiúknál, illetve a 10 év feletti lányoknál, felnőtt nőknél fordul elő. A szemhéj ilyenkor megduzzad, ami miatt nehéz kinyitni a szemet. Ez a tünetcsoport a gyerekeknél sajnos súlyosabban jelentkezik, olyannyira, hogy a szemek akár összetapadhatnak a váladéktól és fájdalmassá válhatnak. Az allergiák jelentkezhetnek csak szemtünettel, de orrfolyással vagy ekcémás bőrproblémával együtt is.

Mi okozza az allergiát?

Sokféle allergiás szemtünet létezik a kötőhártya enyhébb irritációjától egészen a súlyos gyulladásáig. A leggyakoribb a szezonális (szénanáthának is nevezett) allergia, ami becslések szerint minden negyedik embert érint. Túlnyomórészt a július végétől őszig virágzó parlagfű okozza, de a kőris, a nyírfa, a tölgy, a platán, a pázsitfüvek és a gabonafélék is kiválthatnak hasonlóan kellemetlen tüneteket. Sőt, sokan vannak, akik a frissen nyírt fűre érzékenyek. Valamelyest jó hír, hogy a szénanáthát kísérő panaszok megszűnnek a pollenszezon végével.

Mi okozza az allergiát?

Ismert azonban olyan allergiafajta is, amely egész évben okozhat kellemetlen napokat, ilyen a penészgomba-allergia, a házi poratka- vagy az állatszőr által kiváltott probléma. Itt is van annyi öröm az ürömben (hogy a témánál maradjunk), hogy az egész éves tünetek enyhébbek, mint az időszakos allergiát jellemzők. Ha szemünk főként akkor viszket és könnyezik, amikor a szabad levegőn vagyunk, akkor valószínűleg szezonális allergiáról van szó. Ha viszont lakásban tapasztaljuk a dolgot, akkor gyanakodjunk az állati szőrre vagy poratkára, esetleg penészre! De hogy melyik esetben pontosan mi áll a háttérben, azt szemorvos vagy allergológus tudja megállapítani. Fontos is, hogy lásson minket szakember, hiszen, ha nem kezeljük az allergiát, komolyabb betegség is kialakulhat belőle.

Az allergiás gyulladások legsúlyosabb fajtája a keratokonjuktivitisz, amelyből vernális, atópiás és kontakt altípust különböztetünk meg. A közös bennük, hogy általában fiúknál, férfiaknál alakul ki, és a kórelőzményben valamilyen bőrprobléma (például atópiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A vernális keratokonjuktivitisz kezelés nélkül a látást is kedvezőtlenül befolyásolja, az atópiás pedig a szaruhártya hegesedéséhez is vezethet, ezért mindenképp komolyan kell venni őket. Kontakt allergiáról pedig akkor beszélünk, ha a panaszokat a szemmel közvetlenül érintkező anyag váltja ki. Ez lehet akár a kontaktlencse anyaga, de a lencse felületéhez kötődő fehérjék által okozott irritáció is. A kontaktlencsékhez ezenkívül még egy probléma köthető: a szemölcsös allergia, amely a szemhéj belső felületén lévő elváltozás. Ezt a kontaktlencse-okozta helyi irritáció váltja ki – ilyenkor a lencsehasználatot fel kell függeszteni.

Amit tehetünk ellene:

Mit tehetünk a szemallergia ellen?

Először is fontos, hogy kiderítsük, milyen allergénre vagyunk érzékenyek. Ma már többféle allergiateszt létezik, forduljunk szakemberhez, aki tanácsot tud adni, hogy panaszaink alapján melyiket érdemes elvégeztetnünk. Lényeges továbbá, hogy a kiértékeléshez is kérjük allergológus segítségét, így kaphatunk csak teljes képet problémánkról. Ha pedig már tudjuk, hogy milyen anyagok állnak a tüneteink hátterében, igyekezzünk azokat minél jobban kerülni. Sajnos ez nem minden esetben lehetséges, de akkor is sok mindent tehetünk, hogy csökkentsük az allergia szemészeti panaszait:

  • Ne dörzsöljük a szemünket, mivel az csak ront a helyzeten, hiszen fokozza az irritációt!
  • A duzzanatot enyhíthetjük hideg vizes borogatással, ami átmenetileg a szemviszketést is csökkenti.
  • A patikákban többféle, kifejezetten allergiás panaszokra való műkönny és szemcsepp közül választhatunk, de mindig figyelmesen olvassuk el a betegtájékoztatót, és tartsuk be az abban előírtakat.
  • Az orvos által rendelt szemcseppek (antihisztamin-tartalmú vagy szteroidos) még jobban enyhíthetik a tüneteket, de ezeket csak módjával szabad használni – esetenként megelőzésképp is. Antihisztamin létezik tabletta, szirup vagy injekció formájában is.
  • Amikor fellángolnak a tünetek, tilos a smink, de egyébként is ajánlott érzékeny szemekre kifejlesztett kozmetikumok használata.
  • A poratka elleni küzdelemben a sűrű porszívózás, felmosás segít, de nem mindegy, mivel takarítunk. A porszívónk legyen HEPA-szűrős, mivel azzal tudunk megszabadulni a házi poratka ürülékétől, ami kiváltja az allergiás reakciót. Felmosáshoz pedig használjunk kifejezetten atka elleni szereket havonta egyszer. Szerezzünk be matracvédőt, cseréljük legalább hetente az ágynemű-huzatokat, és lehetőleg mellőzzük a szőnyegeket.
  • Ha valamilyen pollenre vagyunk allergiásak, akkor annak szezonjában csak minimális szabadtéri programot szervezzünk, kevesebbet szellőztessünk. Segít a napszemüveg is, ami egyfajta pajzsként védi a szemünket a pollenszemcsékkel szemben.
  • A pollenallergia elleni védekezéshez elengedhetetlen, hogy gyakran hajat mossunk, valamint hazaérkezéskor arcunkat is leöblítsük, átöltözzünk: így rengeteg pollenrészecskétől megszabadulhatunk.
  • A kontaktlencsések nyáron inkább térjenek át a szemüvegre!
  • Ha van lehetőségünk, szerezzünk be otthonra egy légtisztító készüléket.