V-betűs átkaink: viszketés, vörösség, vizenyős szemhéj

Viszkető, kivörösödött, állandóan könnyező szemek: sajnos elég sokan ismerjük ezeket a tüneteket, amelyeket igen gyakran valamilyen allergén okoz. Van, akinél csak pollenszezonban jelentkeznek ezek a panaszok, mások egész évben szenvednek tőlük. Fontos felderíteni, hogy mi is a kiváltójuk, hiszen a kezelés is aszerint lesz hatékony.

Az allergia szemtünetei

Ha a jobb szem viszket, öröm ér, a viszkető bal szem viszont bánatot jelez - tartja a néphagyomány. A tudomány jelenlegi állása szerint a szemviszketésből jósolni nem lehet, annyi viszont bizonyos, hogy az allergia egyik jellemző tünete, amelyről lassan kijelenthetjük, hogy népbetegség. Magyarországon is több millió embert érint: a lakosság 10–20 százaléka szenved az allergiás betegségek valamely formájától, és egyre több a szezonális allergiás is. Elsősorban légúti- és bőrproblémák kísérik, de gyakori reakció a kötőhártya-gyulladás is. Ennek oka, hogy a szemünket fedő kötőhártya közvetlenül érintkezik a levegővel és a benne található allergén anyagokkal. Bár a kötőhártya-gyulladásnak ez a fajtája kevésbé fájdalmas, mint a fertőzéses eredetű, ám ugyanúgy égő, viszkető értést, pirosságot és könnyezést okoz. A hölgyek gyakran panaszkodnak arra, hogy a szemviszketés és a könnyezés megnehezíti a sminkelést, de a férfiak élete sem könnyebb, ők elsősorban azzal küzdenek, hogy vezetés közben homályosan látnak a túlzott könnytermelés miatt.

A fenti tünetek akkor alakulnak ki, ha az immunrendszer túlérzékennyé válik egy vagy több, egyébként ártalmatlan, nem allergiás személyeknél problémát nem okozó anyaggal – például pollenekkel vagy állatszőrrel - szemben. Az allergiások szervezete az allergénre speciális immunglobulin (IgE) termelésével válaszol, és amikor az allergén érintkezésbe kerül a szemben a hízósejtekhez kapcsolódó antitestekkel, arra a sejtek hisztamin és más anyagok felszabadításával reagálnak. Ez a folyamat hajszálértágulatot és duzzanatot okoz a kötöhártyában, valamint az orr nyálkahártyájában. A szemhéj belső kötőhártyájának allergiás gyulladása főként a 6 és 14 év közötti fiúknál, illetve a 10 év feletti lányoknál, felnőtt nőknél fordul elő. A szemhéj ilyenkor megduzzad, ami miatt nehéz kinyitni a szemet. Ez a tünetcsoport a gyerekeknél sajnos súlyosabban jelentkezik, olyannyira, hogy a szemek akár összetapadhatnak a váladéktól és fájdalmassá válhatnak. Az allergiák jelentkezhetnek csak szemtünettel, de orrfolyással vagy ekcémás bőrproblémával együtt is.

Mi okozza az allergiát?

Sokféle allergiás szemtünet létezik a kötőhártya enyhébb irritációjától egészen a súlyos gyulladásáig. A leggyakoribb a szezonális (szénanáthának is nevezett) allergia, ami becslések szerint minden negyedik embert érint. Túlnyomórészt a július végétől őszig virágzó parlagfű okozza, de a kőris, a nyírfa, a tölgy, a platán, a pázsitfüvek és a gabonafélék is kiválthatnak hasonlóan kellemetlen tüneteket. Sőt, sokan vannak, akik a frissen nyírt fűre érzékenyek. Valamelyest jó hír, hogy a szénanáthát kísérő panaszok megszűnnek a pollenszezon végével.

Ismert azonban olyan allergiafajta is, amely egész évben okozhat kellemetlen napokat, ilyen a penészgomba-allergia, a házi poratka- vagy az állatszőr által kiváltott probléma. Itt is van annyi öröm az ürömben (hogy a témánál maradjunk), hogy az egész éves tünetek enyhébbek, mint az időszakos allergiát jellemzők. Ha szemünk főként akkor viszket és könnyezik, amikor a szabad levegőn vagyunk, akkor valószínűleg szezonális allergiáról van szó. Ha viszont lakásban tapasztaljuk a dolgot, akkor gyanakodjunk az állati szőrre vagy poratkára, esetleg penészre! De hogy melyik esetben pontosan mi áll a háttérben, azt szemorvos vagy allergológus tudja megállapítani. Fontos is, hogy lásson minket szakember, hiszen, ha nem kezeljük az allergiát, komolyabb betegség is kialakulhat belőle.

Az allergiás gyulladások legsúlyosabb fajtája a keratokonjuktivitisz, amelyből vernális, atópiás és kontakt altípust különböztetünk meg. A közös bennük, hogy általában fiúknál, férfiaknál alakul ki, és a kórelőzményben valamilyen bőrprobléma (például atópiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A vernális keratokonjuktivitisz kezelés nélkül a látást is kedvezőtlenül befolyásolja, az atópiás pedig a szaruhártya hegesedéséhez is vezethet, ezért mindenképp komolyan kell venni őket. Kontakt allergiáról pedig akkor beszélünk, ha a panaszokat a szemmel közvetlenül érintkező anyag váltja ki. Ez lehet akár a kontaktlencse anyaga, de a lencse felületéhez kötődő fehérjék által okozott irritáció is. A kontaktlencsékhez ezenkívül még egy probléma köthető: a szemölcsös allergia, amely a szemhéj belső felületén lévő elváltozás. Ezt a kontaktlencse-okozta helyi irritáció váltja ki – ilyenkor a lencsehasználatot fel kell függeszteni.

Amit tehetünk ellene:

Először is fontos, hogy kiderítsük, milyen allergénre vagyunk érzékenyek. Ma már többféle allergiateszt létezik, forduljunk szakemberhez, aki tanácsot tud adni, hogy panaszaink alapján melyiket érdemes elvégeztetnünk. Lényeges továbbá, hogy a kiértékeléshez is kérjük allergológus segítségét, így kaphatunk csak teljes képet problémánkról. Ha pedig már tudjuk, hogy milyen anyagok állnak a tüneteink hátterében, igyekezzünk azokat minél jobban kerülni. Sajnos ez nem minden esetben lehetséges, de akkor is sok mindent tehetünk, hogy csökkentsük az allergia szemészeti panaszait:

• Ne dörzsöljük a szemünket, mivel az csak ront a helyzeten, hiszen fokozza az irritációt!
• A duzzanatot enyhíthetjük hideg vizes borogatással, ami átmenetileg a szemviszketést is csökkenti.
• A patikákban többféle, kifejezetten allergiás panaszokra való műkönny és szemcsepp közül választhatunk, de mindig figyelmesen olvassuk el a betegtájékoztatót, és tartsuk be az abban előírtakat.
• Az orvos által rendelt szemcseppek (antihisztamin-tartalmú vagy szteroidos) még jobban enyhíthetik a tüneteket, de ezeket csak módjával szabad használni – esetenként megelőzésképp is. Antihisztamin létezik tabletta, szirup vagy injekció formájában is.
• Amikor fellángolnak a tünetek, tilos a smink, de egyébként is ajánlott érzékeny szemekre kifejlesztett kozmetikumok használata.
• A poratka elleni küzdelemben a sűrű porszívózás, felmosás segít, de nem mindegy, mivel takarítunk. A porszívónk legyen HEPA-szűrős, mivel azzal tudunk megszabadulni a házi poratka ürülékétől, ami kiváltja az allergiás reakciót. Felmosáshoz pedig használjunk kifejezetten atka elleni szereket havonta egyszer. Szerezzünk be matracvédőt, cseréljük legalább hetente az ágynemű-huzatokat, és lehetőleg mellőzzük a szőnyegeket.
• Ha valamilyen pollenre vagyunk allergiásak, akkor annak szezonjában csak minimális szabadtéri programot szervezzünk, kevesebbet szellőztessünk. Segít a napszemüveg is, ami egyfajta pajzsként védi a szemünket a pollenszemcsékkel szemben.
• A pollenallergia elleni védekezéshez elengedhetetlen, hogy gyakran hajat mossunk, valamint hazaérkezéskor arcunkat is leöblítsük, átöltözzünk: így rengeteg pollenrészecskétől megszabadulhatunk.
• A kontaktlencsések nyáron inkább térjenek át a szemüvegre!
• Ha van lehetőségünk, szerezzünk be otthonra egy légtisztító készüléket.