Rosszul látok, nem látok! Mi lehet a baj?

Sokakkal előfordul – az idő előrehaladtával gyakorlatilag mindenkivel –, hogy a látása fokozatosan vagy hirtelen megromlik. Ennek hátterében akár súlyos betegség is állhat, célszerű mihamarabb orvoshoz fordulni.

A látászavaroknak számos oka lehet, a szemünkkel kapcsolatos probléma, cukorbetegség de akár a központi idegrendszer valamilyen betegsége is. Cikkünkben a leggyakoribb szemmel és a központi idegrendszerrel kapcsolat betegségeket vesszük sorra.

Szemmel kapcsolatos problémák:

A szem fénytörési hibái (távollátás, rövidlátás, cilinder). Rövidlátást vagy a szem tengelyhosszának növekedése vagy a szaruhártya fokozott törőereje (túl domború felszín), vagy ezek együtt okozzák. Távollátást a rövidebb szemtengely, vagy a szem kisebb törőereje, vagy a kettő együtt okozza. Ezek a látászavarok leghétköznapibb esetei, amelyek szemüveg vagy kontaktlencse használatával kiküszöbölhetők. Illetve van egy lényegesen korszerűbb és tartósabb megoldás: -12 és +5 dioptria között lézeres szemműtéttel helyreállítható a tökéletes látás.

Szürkehályog, zöldhályog. Ha a szemlencse homályosság válik, szürkehályogról beszélünk, míg a zöldhályogot a megnövekedett a szemnyomás okozza.

Ideghártya leválás. Ha viszonylag hirtelen az egyik szemünkkel rosszul, súlyosabb esetben egyáltalán nem látunk, irány az orvos! Ezt a látászavart okozhatja a retina leválása vagy a szemet vérrel ellátó artéria elzáródása. Utóbbinál jó esetben a látászavar csak átmeneti, akár néhány perces is lehet, de végleges megvakulás is előfordulhat.

Neuritis optica. A szervezet antitesteket termel a látóideg „burkolóanyaga” (myelin) ellen, ezért a látóideg funkciójában rövidzárlat következik be. Szemészeti vagy neurológiai kezelést igényel. Ebben a kórképben a látás később rendeződik, de gyakori, hogy a szklerózis multiplex első tünete.

Központi idegrendszerrel kapcsolatos problémák

Stroke. A szemtörési hibán, a neuritis opticán és az agydaganaton kívül a stroke is okozhat kétoldali látásvesztést. Ebben az esetben, a szemész nem talál kóros elváltozást a szemben, ugyanis a stroke az agykéregben látásközpontot érintő területén végez pusztítást. Ezért nevezik kérgi vakságnak. A folyamat visszafordíthatatlan.

Radiológiai CT vizsgálat

Látótérkiesés. A látásromlásnak, illetve látásvesztésnek egy speciális változata az úgynevezett látótérkiesés. Aki ebben a kórképben szenved, az mindkét szemével csak korlátozottan lát: valaminek vagy csak a jobb vagy csak a bal felét, ezt hemianopsiának hívjuk. Más esetekben a látótér az egynegyedére szűkül, ennek orvosi elnevezése: alsó vagy felső quadrans hemianopsia. A látótérkiesés lehet időleges vagy végleges, hátterében daganatot vagy stroke-ot kell sejteni. Jobb esetben az időleges látótérkiesés migrénes fejfájás kísérője vagy előre jelzője lehet.

Speciális látászavar a kettős látás is. Mivel rengeteg oka lehet (agydaganat, stroke, cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák, myastenia, agyi aneurizm, koponyasérülés, alkoholmérgezés, botulizmus) a kettős látásnak, szinte minden esetben neurológiai kivizsgálást igényel.

Agydaganat. Az agyban megjelenő rákos elváltozás, ha a látóideget nyomja, (többnyire) egyoldali látászavart okozhat. Hogy valójában erről van-e szó, koponya-CT-vel szűrhető ki.

Mérgezés. Ha az idő előrehaladtával fokozatosan alakul ki mindkét szemet érintő látásvesztés, annak valamely idült ártalom, túlzott alkoholfogyasztás, droghasználat vagy metanolmérgezés állhat a hátterében.

Összefoglalva: ha bármilyen látásromlást tapasztalat, nem kell azonnal megijedni, de mielőbb érdemes szemész szakorvossal kivizsgáltatni!