A lézeres látásjavítás története

Az a gondolat, hogy a szaruhártya alakjának megváltoztatásával a fénytörési hibák gyógyíthatóak egy holland szemésztől, Lendeer Jans Lans-tól származik, még 1896-ból, tehát az ötlet koránt sem új. A japánok már az 1930-as években sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy a szaruhártyán ejtett sebészi bemetszésekkel javítsák a látást, a módszert az orosz Fjodorov fejlesztette tovább és vezette be 1974-ben radiális keratotomia néven. A bemetszéses eljárás a radiális keratotomia, az mikro chipek precíziós gyártására alkalmas excimer lézerek megjelenésével és orvosi alkalmazásával ki is szorult a gyakorlatból hatalmas kockázata okán. 

PRK kezelés: Biztonságos látásjavítás

Az első valódi PRK kezelést 1983-ban, tehát 33 éve végezte Németországban Trockel, egy amerikai tudós. A PRK betűszó a Photo-Refraktív-Keratectomia rövidülése, amely fény segítségével végzett fénytörés változást jelent. Felszíni, vagy egy lézeres kezelésnek is hívják. A lézer a szaruhártya felszínén elpárologtatja a sejtek néhány rétegét, ezzel változtatva meg a szaruhártya fénytörését. A megfelelően átalakított szaruhártya már ideálisan töri a fényt, a látás ismét élessé válik. A PRK eljárás teljesen biztonságos, de némi kellemetlenséggel jár, a műtét utáni 3 napban a gyógyulás nem teljesen fájdalommentes. 3 napig tart ugyanis a szaruhártya újra hámosodása, amely alatt idegentest érzés, fénykerülés, könnyezés jelentkezik.
Annak érdekében, hogy ez a három napos kellemetlenség is elkerülhető legyen született meg a LASIK műtét. 

LASIK kezelés: Fájdalommentes látásjavítás

A LASIK műtétet a PRK kezelést követő kellemetlenség megszüntetése, a gyorsabb gyógyulási igény kielégítésére találták fel. Az első LASIK műtétet egy görög szemsebész, Pallikaris végezte az olasz Buratoval 1990-ben, már 26 éve. Egy rezgő pengével alakítottak ki egy lebenyt a szaruhártya saját anyagából. A lebenyt félrehajtva a PRK-hoz hasonló kezelést a lebeny alatt a szaruhártya érzéketlen belsejében elvégezték, majd a lebenyt visszahajtották. Az egyszerű módszer gyors, fájdalommentes gyógyulást eredményezett, futótűzként terjedt az egész világon és ki is szorította a PRK-t. A sok millió elvégzett LASIK műtét viszont rávilágított az eljárás hátrányaira is. Ritkán ugyan, de súlyos szövődmények léptek fel, a lebeny sérült a műtét során, vagy később egy oldalirányú erő le tudta szakítani a lebenyt. A LASIK nem bizonyult közel sem olyan biztonságosnak, mint a PRK kezelés. A PRK kezelések száma ismét nőni kezdett, mindenki a maximális biztonságra törekedett. A pácienseknek választani kényszerültek a komoly szövődmények kockázatát hordozó és az átmeneti kellemetlenséggel járó módszer között. Egész 2002-ig nem létezett olyan módszer, amely a két eljárás előnyeit egyesítette volna.

FEMTO kezelés: Biztonságos és fájdalommentes látásjavítás

A FEMTO kezelés feltalálása oldotta meg végül a PRK és a LASIK kezelés problémáit. Egy USA-ban kutató magyar fizikusprofesszor, Dr. Juhász Tibor 2000-re fejlesztett ki egy olyan lézert, amely képes volt védőlebenyt készíteni. Óriási előrelépést jelentett a lézer a LASIK során használt, kézzel vezetett, mechanikus eszközhöz képest. A lebeny a femtolézerrel a milliméter ezredrészének megfelelő pontossággal készül, számítógép vezérléssel.
A lebeny elkészültét követően ismét az excimer lézer végzi el a szaruhártya megfelelő formázását, hasonlóan a PRK-hoz. Az eljárás két lézert igényel, ez a FEMTO lézerkezelés hátránya, mivel drágább az elődeinél. A FEMTO eljárásnak köszönhetően biztonságos és egyben fájdalommentes lett a lézeres szemműtét. A FEMTO gyors, fájdalommentes gyógyulást kínál és a nagy dioptriák is maradéktalanul kezelhetők vele.
A magyar feltaláló IntraLase lézernek nevezte el találmányát, ezért sokáig IntraLasik eljárásnak is hívták. A NASA az űrhajósainak, az amerikai haditengerészet pedig a Top Gun pilótáinak is engedélyezte az IntraLase lézerrel végzett FEMTO kezelést. Mára a FEMTO világszerte teljesen kiszorította a hagyományos LASIK kezelést.