Miért könnyezünk?

Mindannyiunk számára természetes, hogy könnyezünk. Könnyezünk azért, hogy ne száradjon ki a szemünk, könnyezünk, ha megbetegszünk, és sírunk, ha elérzékenyülünk. De arra ritkán gondolunk, hogy mi történik ilyenkor a szervezetünkben, és hogy mi a fiziológiás magyarázata ennek az érdekes jelenségnek.

A könnyezés forrása egy apró könnymirigy, amely a felső szemhéjunk felett található – persze számunkra láthatatlan. A könny innen indul el, mint egy apró patakocska. Az úgynevezett könnypontokon át a könnycsatornába és a könnyzacskóba jut, majd az orrüregbe illetve a külvilágba. A könnycsatorna alsó részén egy kicsi billentyű található, amely születéskor megnyílik. (Ha ez mégsem történik meg, akkor beszélünk könnycsatorna-elzáródásról.)

A könnyezés forrása egy apró könnymirigy

A teljes csatornarendszert és a mirigyet együttesen könnykészüléknek nevezzük.

Bár mi csak annyit érzékelünk, hogy „nedvesség” folyik a szemünkből, valójában a megjelenő folyadékok egyáltalán nem egyformák. Funkció és összetétel szerint könnykészülékünk háromféle könnyet termel:

• A bazális könny feladata az, hogy védjen a fertőzésektől és táplálja a szaruhártyát. Oxigénnel látja el és nedvesen tartja a szemünket, javítja a látást. Ez a tiszta folyadék folyamatosan termelődik, és a pislogással oszlik el a szemgolyón.
• A reflexkönny akkor képződik, ha szemünkbe idegen, irritáló anyag kerül, amit szervezetünk igyekszik kimosni. De ez a típus jelenik meg akkor is, ha ásítunk vagy nevetünk.
• Az érzelmi könny (vagyis a sírás) termelődése lelki hátterű. Ismerjük mindannyian: ha nagy öröm vagy bánat ér minket, meghatódunk, nyomás alatt vagyunk vagy fájdalommal találkozunk, kitörnek belőlünk a könnyek – persze vérmérséklettől függően. Az sem véletlen, hogy egy kiadós zokogás után megkönnyebbülést érzünk. Ez a könnytípus ugyanis fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatású mikroanyagokat is tartalmaz azon túl, hogy igen magas a fehérjetartalma. Érdekes, hogy a sírás jelenségét csakis az embernél figyelhetjük meg. Ám mi sem könnyezünk rögtön születésünktől fogva: a kisbaba eleinte könnyek nélkül sír – még jó néhány hétig.

Háromféle könnyet termelünk

Ezek tehát a természetes könnyezés esetei. Ám a jelenség tünet is lehet, amennyiben kóros formában jelentkezik. A túlzott szemkönnyezésnek számos oka lehet. Például idősödés, allergia, de még a szemszárazság is okozhat túltermelést, amikor a könnytermelés és könnyelvezetés egyensúlya felborul. Ilyenkor a fölös rész nem tud az orrüregen távozni, hanem az arcon folyik le, mintha sírnánk.

A szemkönnyezés leggyakrabban időskorban, és főként nőknél fordul elő a klimaxot kísérő hormonális változások miatt. De oka lehet az is, hogy a kötőszövetek gyengülése miatt lassabban mozog a szemhéj, a könnycsatorna-rendszer megváltozhat, elzáródhat.

Mivel fertőzések és belgyógyászati betegségek is járhatnak ilyen tünettel, mindenképp érdemes kivizsgáltatni a dolgot. Már csak azért is, mert a könnyezés hosszú távon károsítja a szemet, és ezzel persze a látóképességet is rontja.