A kötőhártya-gyulladás tünetei, okai és kezelése

A kötőhártya-gyulladás világszerte az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség, az újszülöttektől az idősekig bárkit érinthet. Megkeserítheti mindennapjainkat, megfertőzhetjük vele a környezetünkben élőket is, sőt, bizonyos esetekben a látást is veszélyeztetheti. Ezért fontos, hogy időben felismerjük, és megkezdjük a a kötőhártya-gyulladás kezelését.

Mit nevezünk kötőhártya-gyulladásnak?

A kötőhártya (vagy latinul conjunctiva) egy áttetsző, erekkel sűrűn átszőtt nyálkahártya, mely a szemfehérjét és a szemhéjak belső felszínét is beborítja. Legfontosabb feladata a szemgolyó védelme. A kötőhártyát érintő gyulladásos folyamatokat nevezzük kötőhártya-gyulladásnak, amelyet kiváltó oka és lefolyása alapján is szoktak osztályozni. Utóbbit nézve megkülönböztetünk akut (ha a panaszok 3 héten belül megszűnnek) vagy krónikus eseteket, a kiváltó ok alapján pedig fertőzéses eredetű (baktériumok, vírusok, gombák, esetleg paraziták által okozott) és nem fertőzéses jellegű kötőhártya-gyulladást.

A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb fajtái

A nem fertőzéses eredetű betegségek között gyakori az allergiás kötőhártya-gyulladás, amely világszerte egyre több embert érint, és összefüggésben áll a pollenallergiával, illetve szénanáthával. Egyik altípusa a tavaszi kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis vernalis), amely nevéhez hűen tavasszal és nyáron okoz panaszokat, elsősorban 8-16 évesek körében. Oka egyelőre nem tisztázott, feltételezhető, hogy a levegőbe kerülő virágpollenek hatására először IgE immunglobulin, majd annak következtében hisztamin szabadul fel a szervezetben, és ez hajszálértágulatot, duzzanatot, valamint gyulladást indikál a szem kötőhártyájában. A conjunctivitis vernalis nagyon heves tünetekkel járó betegség, a szokásos allergiaellenes és gyulladáscsökkentő szerekkel is nehezen kezelhető.

A krónikus szemszárazságból kifolyólag is kialakulhat kötőhártya-gyulladás (ez a conjunctivitis sicca), amely kezeletlenül akár a látásélességet is veszélyeztetheti. Menopauza környékén kifejezetten sok nőt érint, mert ekkor a hormonváltozások miatt gyakori probléma, hogy a könnyfilm vizes fázisából nem termelődik elegendő. De kortól, nemtől függetlenül bárkinél kialakulhat, aki sokat ül képernyő előtt, poros környezetben dolgozik, vagy kontaktlencsét visel.

A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladást az esetek többségében baktériumok vagy vírusok okozzák. Előbbiek közül gyakori „tettes“ a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae. De jó tudni, hogy a nemi úton terjedő betegségek kórokozói is állhatnak a kötőhártya-gyulladás mögött, mint például a gonorrhea vagy chlamydia baktériuma. Várandós nőknél ezért is fontos a nőgyógyászati szűrés (még tünetmentesség esetén is), mert akár újszülött babájuk is megfertőződhet, miközben áthalad a szülőcsatornán. A fejlett országokban éppen ezért, ha a terhesség alatt kimutatnak ilyen kórokozót, akkor a szülés után rögtön adnak fertőtlenítő szemcseppet a kisbabáknak. Kezeletlenül hagyva ugyanis látáskárosodást vagy vakságot is okozhat az újszülötteknél a baktérium eredetű kötőhártya-gyulladás.

A vírusos kötőhártya-gyulladás a kisgyerekeknél a leggyakoribb, különösen az óvoda vagy bölcsőde közösségében szokott terjedni. Általában felső légúti hurut vagy bélfertőzés kíséri, mivel az ezeket okozó vírusok (például az adenovírusok) képesek a szemet is megfertőzni. Ide tartozik a járványos a leginkább ősszel és télen jelentkező kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis epidemica), amely nagyon fertőző, időről időre jelentős járványt tud okozni, innen kapta hétköznapi elnevezését. Ezenkívül meg kell még említeni a herpes simplex vírus által okozott kötőhártya-gyulladást, mert az komolyabb szövődményeket is okozhat azáltal, hogy a szem mélyebb rétegeit is érintheti.

De mégis hogyan fertőződhet meg a szemünk? A különböző kórokozók cseppfertőzés útján terjednek, tehát akár egy köhögéssel is szemünkbe juthat a fertőző baktérium vagy vírus, és máris elkaphatjuk a kötőhártya-gyulladást. Nem véletlen, hogy a kisgyerekes közösségekben a leggyakoribb a fertőzéses eredetű conjunctivitis, hiszen ők még nem takarják el szájukat, ha köhögnek vagy tüsszögnek. De felnőttek is megbetegíthetik a szemünket, ha például nátha vagy más fertőző megbetegedés idején, vagy akár egy nyilvános mosdót használva nem (elég alaposan) mossák meg kezüket, mielőtt megdörzsölik vagy megérintik a szem környékét. A kontaktlencsét viselőknél éppen ezért még nagyobb a kötőhártya-gyulladás rizikója, hiszen ők naponta többször is kénytelenek a szemükbe nyúlni. A fentiek mellett nyáron a klímaberendezések és a strandolás miatt szokott megugrani a fertőzéses esetek száma.

A kötőhártya-gyulladás jellemző tünetei

A szem kötőhártyája nyugalmi állapotban átlátszó, az alatta lévő ínhártya fehér színe látható. Gyulladás esetén a kötőhártyában futó sok ezernyi apró ér kitágul, és ettől rózsaszín, piros vagy akár kifejezetten vörös lesz a szem, különösen az alsó áthajlás területén (ez a szem azon része, mely akkor válik láthatóvá, ha alsó szemhéjunkat kicsit lehúzzuk.) A szempirosság mértéke árulkodhat a gyulladás kiváltó okáról is. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetén például jellemző, hogy a szem felszíne halvány rózsaszínes, az alsó szemhéjat lehúzva viszont az áthajlás kifejezetten gyulladt, piros. A járványos kötőhártya-gyulladásnál pedig jellemzően vörössé válik a szem, valamint a belső szemzugban lévő félhold alakú kis kötőhártya-lemez is duzzadt és élénkvörös.

A piros szem mellett a másik legjellemzőbb tünet a váladékozás. Bakteriális fertőzésnél sárgás-zöldes, gennyes váladék ürül a szemből, amely alvás közben összetapaszthatja a szempillákat is. Ezzel szemben vírusos kötőhártya-fertőzésnél a váladék bő, tiszta, mellette pedig intenzív könnyezés tapasztalható. Allergiás conjunctivitis esetén is áttetsző a váladék, de állaga nyákos és apró, fonal darabra emlékeztető hám sodralékok is láthatók lehetnek a kötőhártyán.

A kötőhártya-gyulladás további jele lehet a viszketés, különösen allergiás reakció esetén. A szemszárazság okozta gyulladás esetén pedig árulkodó lehet a szúró érzés, fényérzékenység és idegentest-érzet.

A kötőhártya-gyulladás kezelése

Bár jellegzetes tünetei alapján könnyen felismerhető a kötőhártya-gyulladás, mégis fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk vele. A szakember a panaszok kikérdezése után általában réslámpás vizsgálatot végez, amely után biztosan felállítható a diagnózis. A vizsgálat fájdalommentes és nem szükséges megérinteni hozzá a szemet, a pontos diagnózis mellett pedig azért is javasolt, mert segítségével ki lehet zárni más, súlyosabb szembetegségeket, amelyek kezdeti stádiumukban hasonló tüneteket okozhatnak, mint a kötőhártya-gyulladás. Visszatérő, makacs gyulladás esetén, javasolt bakteriális tenyésztést vagy vírusszerológiai vizsgálatot kérni a kórokozó pontos felderítésének érdekében.

Baktériumos kötőhártya-gyulladás kezelése esetében általában széles spektrumú antibiotikumos szemcseppet szoktak felírni. Gyerekeknek a szemcsepp helyett pedig antibotikumos szemkenőcs a bevett kezelési procedúra, mert azt a kicsiknél könnyebb alkalmazni. A gyógyszeres kezelés mellett általában 1-2 napon belül javulnak, megszűnnek a tünetek, de a használatukat folytatni kell az orvos által előírt időtartamig, nehogy kiújuljon a fertőzés.

A vírusos kötőhártya-gyulladás ellen hatástalan az antibiotikus szemcsepp, ilyenkor a tünetek enyhítésére recept nélkül kapható gyógyhatású készítményeket szoktak ajánlani. A vírusfertőzés teljes lefolyása akár 2-3 hét is lehet, elhúzódó esetben pedig szóba jöhet az antibiotikumos szemcsepp használata, hogy megelőzzük a bakteriális felülfertőződést.

Ha allergia okozza a szembetegséget, többféle szemcsepp áll rendelkezésre a tüneti kezelésre: antihisztaminok, nyálkahártya duzzanatcsökkentők, hízósejt stabilizálók, és gyulladáscsökkentő szemcseppek (súlyosabb esetben szteroidok). Fontos, hogy minden esetben kikérjük szemészorvos tanácsát, mert nem minden készítmény használható hosszú távon vagy kontaktlencse mellett. Előfordulhat az is, hogy az első szemcsepp vagy szemkenőcs nem válik be, ilyenkor próbát kell tenni másikkal, szerencsére ma már széles a paletta. Az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelésénél ezenkívül fontos, hogy minél kevesebb pollennel érintkezzen a szem. Ebben segít a gyakori és alapos arcmosás, hajmosás, ágyneműcsere, illetve intenzív panaszok esetén jó szolgálatot tehet egy pollenszűrős légtisztító berendezés.

A szemszárazságra visszavezethető conjunctivitis esetében az alapok megszüntetése az elsődleges feladat. A gyakoribb, tudatos pislogás mellett segíthet a műkönnyek, szemnedvesítő zselék alkalmazása. Az átmeneti megoldások helyett pedig ma már elérhető a Rexon-Eye nevű non-invazív eljárás is, amely hosszútávú eredményt ad, mivel a száraz szem kiváltó okát orvosolja, javítja. Ha pedig a szemszárazság és a vele járó kötőhártya-gyulladás a kontaktlencse viselésére vezethető vissza, akkor megfontolandó a lézeres szemműtét, ami visszaadja az éles látást.

Hogyan előzhető meg a kötőhártya-gyulladás?

Allergiás conjunctivitis esetén nem sokat tehetünk a megelőzés érdekében, de a panaszokat csökkenthetjük, ha már azok megjelenése előtt elkezdünk felkészülni az allergiás szezonra megfelelő szemcsepp használatával. A fertőző kötőhártya-gyulladás ellen pedig azzal védekezhetünk, ha odafigyelünk az alábbiakra, különösen az őszi-téli vírusos időszakban:

• Lehetőleg minél kevesebbet érjünk a szemünkhöz. Ha fáradtak vagyunk, ne dörzsöljük, hanem tartsunk pár perc pihenőt a munkában!
• Kisgyermekünknek is tanítsuk meg minél hamarabb, hogy ne piszkálják kezükkel a szemüket.
• A gyakori és alapos kézmosás legyen alapszabály.
• Minden családtag saját törölközőt használjon, arcunkat ne töröljük abba, amelyikbe a kezünket és testünk többi részét. Az arctörölközőt cseréljük naponta, a többit 5-7 naponta.
• Az ágyneműt és párnahuzatot is ajánlott gyakran, legalább hetente kétszer kimosni, cserélni.
• Sminkszereinket ne osszuk meg mással, sem barátnőinkkel, sem kamasz lányainkkal! Mindig figyeljünk rá, hogy a szemfestésre használt ecseteket kimossuk, illetve a szemspirált ne használjuk a lejárati időn túl. Ha pedig kötőhártya-gyulladásunk volt, sajnos az összes szemsminkünktől ajánlott elbúcsúznunk, és újakat beszereznünk.
• A kontaktlencsét csakis megfelelő higiéniai körülmények között tegyük be, illetve vegyük ki, és a tárolására is ügyeljünk. Szintén fontos, hogy hordjuk túl a lencsét!